Tudomány

Végzetes lenne a Földre egy közeli, rövid gamma-villanás

24.hu
24.hu

2011. 10. 10. 14:59

Amerikai tudósok ismét felvetették a kérdést: mi történne, ha a Tejúton belüli rövid, de intenzív gamma-kitörés sújtaná a Földet?

Korábban a témában:

Korábbi tanulmányok már részletesen vizsgálták, mi lenne a Földdel, ha egy úgynevezett “hosszú” gamma-kitörés érné, melyet egy közeli haldokló csillag bocsátana ki magából. A sugárzás valószínűleg roncsolná az ózonréteget, a Földre érkező tiszta ultraibolya sugárzás pedig tönkretenné a bolygó élővilágát.

A coloradói Washburn Egyetem asztrofizikusa megállapította, hogy a “rövid” – néhány másodperces – kitörések hatása sem elhanyagolható.

„Az időtartam kevésbé fontos, mint a sugárzás mennyisége” – állítja egy másik kutató, Brian Thomas, aki az Amerikai Földtani Társulat vasárnap tartott éves ülésén ismertette a legújabb gamma-kitörésekről szóló tanulmányát.

A rövid gamma-kitöréseket két neutroncsillag vagy neutroncsillag és egy fekete lyuk karambolozása okozhatja.

Szerencsére még csak galaxisunkról kívülről érkeztek gamma-kitörések, ha viszont egy ilyen “baleset” történne a Tejúton belül, annak a hatása katasztrofális lenne a földi életre nézve.

A világvége forgatókönyve szinte ugyanaz lenne a rövid gamma-kitörésnél, mint a hosszúnál: az ózonréteg lebomlana, a káros és nagy mennyiségű ultraibolya sugárzástól semmi sem védené meg bolygónk élővilágát. Felborulna az oxigén- és nitrogénatomok stabilitása, teljesen átalakulna a légkör.

Azt, hogy a Földet a múltban sújtotta-e százmillió éven belül hirtelen lecsapó nagy energiájú gamma-kitörés, nagyon nehéz megmondani. A kutatók még nem találtak gamma-kitöréses katasztrófát igazoló földtörténeti bizonyítékot.

MIK AZOK A GAMMA-KITÖRÉSEK?

A gamma-kitörések a legfényesebb jelenségek a világegyetemben az ősrobbanás óta.

Ezek látszólag véletlenszerű helyekről érkező gammafelvillanások, melyek 10-20 milliszekundumtól néhány percig tartanak, és gyakran követi őket utófénylés nagyobb hullámhosszokon, röntgen, ultraibolya, látható fény, infravörös és rádióhullám.

Gamma-kitöréseket naponta átlagosan egyszer észlelnek az űrben keringő műholdak. A megfigyelt gamma-kitörések többsége – „hosszú” – úgy tűnik, hogy nagy tömegű csillagok élete végén jön létre.

A gamma-kitörések kisebbik része – „rövid” kitörések – máshogyan jönnek létre, valószínűleg két, egymás körül keringő neutroncsillag, vagy neutroncsillag és fekete lyuk ütközéséből.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Hajléktalanok mutatták meg féltett vagyonukat

Bavaria's State Premier Markus Soeder speaks to supporters after first exit polls were announced on public television at the Bavarian regional government building after the Bavaria state election in Munich, southern Germany, on October 14, 2018. (Photo by Christof STACHE / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.