1897-ben a New Yorki Bellevue Orvosi Főiskola Kórházának egyik sarokköve alá időkapszulát rejtettek el. Nem is akármilyen időkapszulát, az üvegcsőbe egy akkor 23 esztendős pácienstől vett C lostridium perfringens nevű többnyire ételmérgezést okozó baktériumokat zárták be.
Akkoriban a baktériumot Bacillus aerogenes capsulatusnak hívták, az általa okozott betegségek ellen nem nagyon ismertek gyógymódot, akkoriban a fertőzések egy része üszkösödéshez is vezetett.
Még pár évtizednek el kellett telnie, hogy Alexander Fleming felfedezze a baktériumok ellen hatásos védelmet nyújtó penicillint.
Az utóbbi években a New York-i Egyetem kutatói megtalálták az elveszett kapszulát Martin Blaser bakteriológus vezetésével.
Blaser és csapata most kutatásokhoz használná fel a 114 éve időkapszulába zárt baktériumokat. Manapság már persze nem arra kíváncsiak a kutatók, miképpen lehetne legyőzni az ételmérgezést és az üszkösödést, hanem arra, hogy a baktérium DNS-e az eltelt idő alatt mennyit változott a jelenben élő és fertőző C lostridium perfringens örökítőanyagához képest.
A bakteriológusok ezért a régi és új C lostridium perfringens genetikai állományát vetik össze – nyilatkozták a The Wall Steet Journalnak -, többek között kutatásuk egy célja arra rájönni, hogy az adott baktériumok változtak-e az antibiotikumok elterjedt alkalmazásának hatására vagy sem.
