Steve Jobsnál több mint hét éve diagnosztizálták a hasnyálmirigyrák neuroendokrin típusát, 2009-ben egy májátültetésen is átesett.
Az Apple-alapító sokáig titokban tartotta betegsége természetét, ám az AP amerikai hírügynökség által megkérdezett független orvosi szakértők szerint azért lehetett szüksége a májátültetésre, mert a kezelés után visszatért és áttétet képezett a rákja.
Feltételezésük szerint Jobs halálát rákja, az új máj leállása vagy a kilökődés megelőzésére adott szerek miatti szövődmény okozhatta.
“Küzdött, ment tovább, és tette mindazokat a dolgokat, amelyeket meg akart tenni, mindaddig, amíg ezzel a betegséggel élt” – nyilatkozta Julie Fleshman, a Pancreatic Cancer Action Network elnevezésű szervezet elnöke a LiveScience tudományos hírportálnak.
Az Egyesült Államokban 2010-ben 43 140 új hasnyámirigyrák esetet diagnosztizáltak, amelyek közül 36 800 halállal végződött.
A TÚLÉLÉS SZEMPONTJÁBÓL NEM MINDEGY, MELYIK TÍPUS
A hasnyálmirigyrákok többsége – 95 százaléka – úgynevezett adenokarcinóma, általában a hasnyálmirigy-vezeték mirigysejtjeiben alakul ki.
Az esetek 5 százalékát kitevő másik típus, a neuroendokrin daganatok kezelése könnyebb, és ez a ráktípus kevésbé agresszív. A hasnyálmirigyet nehéz megközelíteni diagnosztikai céllal, a mégis fellelt tumor eltávolítása pedig bonyolult műtétet igényel.
Az amerikai Nemzeti Rákintézet adatai szerint a hasnyálmirigyrákos esetek csak mintegy 8 százalékát diagnosztizálják, mielőtt áttétet képezne.
Náluk az 5 éves túlélés aránya 21,5 százalék, azoknál viszont, akiknél későbbi stádiumban veszik észre a daganatot, ez az arány csak két százalék. Műtéti megoldást még a nem áttétes daganatoknak is csak 15 százalékánál tudnak felajánlani az orvosok, a kemoterápia pedig sokszor hatástalan a hasnyálmirigyrákra.
A Steve Jobséhoz hasonló neuroendokrin daganatoknál az 5 éves túlélés jobb, 42 százalék.
GENETIKAI GYÖKEREI LEHETNEK
A daganatok nemcsak felbukkanási helyük szerint különböztethetők meg, hanem igen változékonyak lehetnek genetikai hátterük alapján is.
Amerikai és brit kutatók most olyan módszert keresnek, amellyel a mutálódott DNS már a rákmegelőző állapotban kimutatható a vérből.
A hasnyálmirigyrák hátterében lévő génmutációk családfájának elemzésével kiszámolták, hogy mennyi idő alatt alakul ki ez a nagy halálozási arányú ráktípus.
Becslésük szerint átlagosan 11,7 év telik el, amíg a rákmegelőző állapotból az első valódi ráksejtek kifejlődnek. További 6,8 évig tart, amíg a daganat növekszik, és az első ráksejtek valahol másutt jelennek meg a testben, majd átlagosan 2,7 év múlva meghal a páciens.
Magyar kutatók Dr. Hegyi Péter vezetésével a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szintén a hasnyálmiriggyel kapcsolatos megbetegedésekkel kapcsolatban értek el áttöréseket. 2012-ben a Szegedi Tudományegyetemre kerül az Európai Hasnyálmirigy Társaság központja.
