Az új távcső az Univerzum olyan arcát mutatja meg, amely az egyelőre az optikai vagy infravörös fényre érzékeny távcsövek számára láthatatlan – olvasható a Magyar Csillagászati Egyesület Hírportálján.
A műszer egészében egy sok antennából összekapcsolt rendszert, egyetlen óriástávcső, mely a látható fénynél hosszabb hullámhosszú sugárzás észlelésére képes.
Segítségével a világűr rendkívül hideg képződményeit – például a csillagok és bolygók szülőhelyeiül szolgáló, sűrű, kozmikus por- és gázfelhőket –, vagy a korai Univerzum nagyon távoli objektumait tanulmányozhatják.
Ilyen képet ad az ALMA a Hubble-höz képest a Csáp-galaxispárról – forrás ESO -:
Az ALMA építése a jövőben is folytatódik még a chilei Andokban, a Chajnantor-fennsíkon európai, észak-amerikai és kelet-ázsiai támogatók jóvoltából. A 66 rádióantennának csak a harmada van kész. Az antennákat úgy tervezték, hogy ellenálljanak a szélsőséges természeti hatásoknak. Az egymástól távoli antennák jelét a világ egyik leggyorsabb szuper-számítógépe az ALMA-korrelátor fogja egyetlen képpé kombinálni.
Jó hír, a távcső által végzett Kezdeti Kutatásban magyarok is részt vesznek. Az egyik projektet Kóspál Ágnes az ESA – Európai Űrügynökség – munkatársa vezeti. A kutatócsoport többi magyar tagja: Moór Attila, Ábrahám Péter, Kiss Csaba, Juhász Attila, Csengeri Tímea és Apai Dániel.
