Tudomány

Nem hoz “világvégét” a Tambora

24.hu
24.hu

2011. 09. 22. 13:23

A Tambora vulkán ébredezik ugyan, de a közeljövőben nem okozhat az 1815-ös kitöréshez hasonló katasztrófát.

Korábban a témában:

Több helyen egy várható világméretű katasztrófa előjátékaként tekintenek a Tambora vulkán mozgolódására. A tűzhányó valóban éledezés jeleit mutatja, de nem olyan mértékben, hogy pánikra adjon okot. – olvasható a Tűzhányó blogon.

Szeptember 9-én az Indonéziában hármas fokozatra emelték a vulkánkitörés riasztási szintjét az megszaporodott földmozgások miatt, de ez a rengések az ilyen tűzhányók esetében szinte mindennaposnak mondhatók.

A Tambora éledezése vulkanológiailag izgalmas esemény, de ez nem jelenti azt, hogy az 1815-ös kitöréshez hasonló horderejű katasztrófa bekövetkezne. A földrengések egy kisebb számú kitöréshez vezethetnek, de az is előfordulhat, hogy a rengések lassan elcsitulnak, és tovább alszik a tűzhányó.

Ha a rengések kitörést okoznának akkor az az 1880-as vagy 1967-es eseményhez lenne hasonlítható, de nem jelentene veszélyt még a vulkán közelében lakókra sem!

Továbbá egy 1815-ös kitöréshez honló működéshez hosszabb szunnyadási idő szükséges, 1815 előtt nagyjából ötezer évig aludt a vulkán.

A híresztelésekkel ellentétben az indonéz Tambora idei aktivitása nem eredményez hatalmas, globálisan érezhető erejű kitörést.

Ha részletesebben érdekel a téma, olvasd el Dr. Harangi Szabolcs bejegyzését a Tűzhányó blogon!

MI TÖRTÉNT 1815-BEN? – VULKÁNKITÖRÉSTŐL AZ “ELSŐ” HORRORIG

A Tambora alatt lévő magmakamra 1815-re megtelt, a hegy pedig az idő folyamán 4300 méter magasra nőtt.

Már 1812 óta zaj hallatszott a vulkánból, és gyakran füstöt eregetett. Végül 1815. április 5-én egy közepes erősségű kitöréssel elkezdődött a több napig tartó kitöréssorozat, amelynek során 80 köbkilométer vulkáni anyag szabadult ki a légkörbe.

A kitöréssorozat során százszor nagyobb mennyiségű vulkáni anyag került a légtérbe, mint a Mount St. Helens 1980-as kitörésekor.

Összesen mintegy 150 milliárd köbméter kőtörmelék, vulkáni hamu, és egyéb anyag szabadult fel. A kitörés mintegy 60 000 ember halálát okozta a területen, de hatása az egész bolygón érezhető volt.

A hamu több évig a légtérben maradt, meggátolva, hogy a Nap sugarai elérjék a földfelszínt. Mindez az egyik leghidegebb periódushoz vezetett a már amúgy is elég fagyos kis jégkorszakon belül.

A nyár gyakorlatilag megszűnt létezni, a telek szokatlanul hidegek voltak.

Gyanítják a vulkánkitörésnek kulturális hatásai is voltak, Mary Shelley 1816 hűvös nyarán írta meg a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című világhíres horroregényét. (forrás: Wikipedia)

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.