Pantelleria szigete egy nagy jelentőségű szorosban húzodott már az ókorban is. A mai Szicília és Málta között elhelyezkedző vízi útért valaha heves harcok folytak a rómaiak és a karthágóiak között.
Az első pun háború alatt a Karthágóhoz tartozott a terület, majd Kr. e. 217-től a második pun háború idején Róma visszafoglalta a szigetet és az az körüli területeket.
A sziget partjainál fellelt érmék a Kr. e. 264 és 241 közötti időszakból valók. A régészek szerint valamikor a pun harci sikerek tiszteletére verették azokat az emlékérméket, amelyek húsz méter mélyről kerültek elő.
Mindegyik érmén azonos ikonográfia található. Egyik oldalukon Kore más néven Tanit ősi termékenység istennő vehető ki, akihez a szigeten élő punok imádkoztak Kr. 550 körül. Az bronzdarabokon továbbá ló, csillag, levelek körvonalai is felfedezhetőek, illetve két összefonódott kígyó, mely Hermész az “isteni hírnök” szimbóluma a görög mitológiában.
Leonardo Abelli régész nyilatkozata alapján feltételezhető, hogy a pénzt fizetésre is használhatták. Az ásatásokat várhatóan szeptemberben folytatják. Az érmékkel kapcsolatos tudományos nézőpontokat egy Pantellerián rendezett konferencián vitatják meg.
