A Kaliforniai Egyetem kutatói Kristine Yaffe-val az élen 298 demenciában nem szenvedő idős nőt vontak be a vizsgálatokba. A kutatás résztvevőinek átlagéletkora 82 év volt.
A vizsgálatok során éjjelente monitorozták a légzésben és az oxigénellátásban bekövetkező változásokat, regisztrálva a rövid légzéskimaradásokat.
Öt évvel később ugyanezekkel a nőkkel gondolkodási és memóriateszteket végeztettek, hogy meghatározzák az esetlegesen bekövetkezett szellemi hanyatlás fokát.
Mint kiderült, az alvási apnoéban szenvedő nők 45 százalékánál alakultak ki enyhe kognitív zavarok vagy demencia, míg azoknál, akiknél nem volt légzéskimaradás, ez az arány csupán 31 százalékos volt.
Nem lehet tudni, hogy amennyiben kezelnék az alvási apnoét, ami igen gyakori idős, túlsúlyos embereknél, megelőzhető lenne-e a szellemi hanyatlás, már csak azért sem, mivel nem világosak az alvászavarok és a memória közötti kapcsolatok.
Mint a tanulmány szerzői rámutatnak, légzéskimaradáskor csökken az agy vérellátása. A kognitív zavarokért az agy stabil oxigénellátásának hiánya okolható, viszont nem játszik szerepet, hogy a nők összességében mennyit aludtak éjszakánként és hányszor riadtak fel.
Az alvási apnoét korábban egy sor más egészségügyi probléma, így a hipertónia – magas vérnyomás – és a magas koleszterinszint kialakulásával is összefüggésbe hozták.
