A hatvan szénatomból álló fullerén rácsa alkalmas különféle vegyületek csapdába ejtésére és kapszulázására. A Science című tudományos magazin legutóbbi számában arról számoltak be japán kutatók, hogy egyetlen vízmolekulát sikerült így elkülöníteniük.
A eredmény azért különleges, mert a földi élet alapjául szolgáló vízmolekulák laza kötésben fordulnak elő, az elkülönített, kötések nélküli molekula vizsgálatával új információk derülhetnek ki az anyagról.
A dipólusos vízmolekula egyik fele egy kis pozitív, másik része egy kis negatív töltést hordoz, ezért a molekulák gyengén ugyan, de egymáshoz kötődnek. A fullerén szénketrecébe zárva azonban el tudták szakítani egymástól a H2O molekulákat.
A 60 szénatomos fullerénről tudták a kutatók, hogy nem oldódik vízben, sőt időnként úgy lebeg a felszínén, mint egy aprócska labda, azt azonban eddig nem ismerték, mi a helyzet akkor, ha a víz a “labdán” belül van. A bezárt, töltéssel rendelkező vízmolekula befolyásolhatja a fullerénlabdák kifelé irányuló kémiai viselkedését, ezért elképzelhető, hogy egyedi tulajdonságú új molekulákat is létrehoz.
