Tudomány

Létezik “velünk született tudás”

24.hu
24.hu

2011. 07. 18. 07:12

Nem születünk "tiszta elmével". Bebizonyosodott, hogy az idegsejtek az ember korábbi tapasztalataitól független kapcsolatokba is kerülhetnek egymással.

Korábban a témában:

A filozófia egyik nagy kérdése évszázadok óta, hogy létezik-e “velünk született tudás”, vannak-e “velünk született ideáink”. Arisztotelésztől kezdve nagy gondolkodók hada keresi a kérdésre a választ, vajon egy “üres papír” szerű, tudással megtöltendő elmével, tabula rasa” születünk, vagy pedig létezik tudás, amit már születésünkkor birtokolunk.

Már régen ismeretes, hogy az idegi kapcsolatokat a tapasztalat hozza létre, majd erősíti meg – ezt a jelenséget az idegtudományban “szinaptikus képlékenységnek” nevezik. Például ilyen módon őrződnek meg agyunkban az emlékképek.

Azonban lausanne-i egyetem folyó Blue Brain Project elnevezésű tanulmányában részt vevő szakemberek szerint ez csak része az igazságnak.

A Henry Markram vezetésével működő munkacsoport képes volt annak bizonyítására, hogy a neokortex – a homloklebeny legfejlettebb része – bizonyos idegsejtcsoportjai kapcsolatokat építenek ki egymással egy megváltoztathatatlan és viszonylag egyszerű szabályrendszer által vezérelve.

A nagyjából ötven sejtből álló sejtnyalábokat a kutatók építőkövekként értelmezik, amelyek veleszületett, alaptudást hordoznak magukban – például a fizikai világ bizonyos egyszerű jelenségeiről. A szerzett tudás – mint a memória – ezeket az “alaptudással” rendelkező építőköveket kapcsolják össze magasabb szinten.

“Ez megmagyarázhatja, miért rendelkezünk mindannyian hasonló észleletekkel a fizikai világról, míg emlékezetünk saját tapasztalatainkon alapul” – állítja Markram.

A mikrokapcsolódásokat szabályozó mechanizmus lélegzetelállítóan egyszerű. Alapjában amikor két neuron kapcsolódik ugyanahhoz a közeli idegsejthez, az átlagosnál nagyobb lesz annak a valószínűsége, hogy egymással is kapcsolatot teremtenek. A kutatók ennek alapján statisztikai modellt dolgoztak ki.

Különböző patkányokból származó idegsejteken figyelték meg a neuronok kapcsolódását, amelyek mind igen hasonlóak voltak. Ha azonban az idegi “áramkörök” az állat egyedi tapasztalása nyomán alakultak ki, akkor azok feltűnően különböztek más állatokból vett mintáktól.

A jelenlegi technológia segítségével módosíthatják a “tabula rasa” elméletet, vitathatjuk, hogy az agyunk “üres tábla” a születésünkkor.

Továbbra sem vonhatjuk kétségbe a tanulás szerepét – hagyományos értelemben. Ismerőseinket felismerni, egy nyelvet elsajátítani, olvasni, írni csak egyéni tapasztalatszerzéssel vagyunk képesek. De a vizsgálat arra világít rá, hogy bizonyos alapinformáció és -tudás a génjeinkbe van írva.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Pécs, 2018. november 24.
A ködből kiemelkedő Mecsek Pécs közelében 2018. november 24.
MTI/Sóki Tamás
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.