A felmérésbe 55 ezer 12 év feletti amerikai gyereket vontak be, akiknek hat százaléka élt együtt dohányzó felnőttel. Az adatok szerint a passzív dohányzásnak kitett gyerekeknél nagyobb kockázattal jelentkezett figyelemhiányos hiperaktivitási zavar, mint azoknál a társaiknál, akik dohányfüstmentes környezetben éltek.
Hillel R. Alpert, a Harvard Egyetem közegészségügyi karának munkatársa elmondta, hogy még az egyéb tényezők – így a szülők bevétele és iskolázottsági szintje – figyelembe vétele után is megmaradt a kapcsolat a passzív dohányzás és az ADHD megjelenése között.
A 2007-ben készült felmérésben a dohányzó szülők mintegy 20 százaléka bevallotta, hogy gyerekénél tanulási vagy viselkedési zavart állapítottak meg, míg a nem dohányzó szülők alig kilenc százaléka állította ezt. Miután a kutatók az egyéb befolyásoló tényezőket is figyelembe vették, elemzésükben úgy találták, hogy a passzív dohányzás 51 százalékkal növelte az ADHD megjelenésének kockázatát a gyerekeknél.
Az eredmény ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a dohányfüst és a tanulási és viselkedési zavar között közvetlen a kapcsolat, mert más tényezők is szerepet játszhattak. Elképzelhető például, hogy azok a szülők, akik cigarettáznak otthonukban, nagyobb eséllyel küzdöttek maguk is tanulási és viselkedési zavarral. Az is elképzelhető, hogy a gyerekek már magzati korukban is dohányfüstnek voltak kitéve.
Biztosnak annyi mondható, hogy a kettő között van kapcsolat, az azonban még megállapításra vár, hogy mennyire áttételes.
