Az eredmények szerint a biszfenol-A – rövidítve BPA – elterjedt műanyagadalék embereknél is befolyásolhatja a fejlődést és a viselkedést.
Cheryl Rosenfeld kutatásvezető, a Missouri Egyetem munkatársa elmondta, hogy a BPA-nak kitett fehérlábú egerek normálisnak néztek ki, alapvetően semmi baj nem volt velük, de egyértelműen mások voltak.
A nőstények nem akartak párosodni a BPA-nak kitett hím fehérlábú egerekkel, és a BPA-nak kitett hímek rosszabbul teljesítettek a térbeli tájékozódási teszteken, ami a vadonélő állatoknál meghatározza pártalálási képességüket.
Az anyaegerek étrendjének BPA-szintje annak felelt meg, amennyit az amerikai szabályozás biztonságosnak ítél meg várandós nők esetében.
A kísérleti állatokat már terhesen is ezen az étrenden tartották, majd a szoptatás alatt végig. Az elválasztást követően az utódokat BPA-mentes étrenden nevelték tovább, viselkedésüket pedig teljes felnőttkoruk alatt megfigyelték.
A BPA-nak kitett és attól mentesen nevelt hímeknek is térbeli tájékozódási feladatokat kellett megoldaniuk, amelyekben az előbbiek sokkal gyengébben teljesítettek, jóval többet hibáztak. Ezeknél az állatoknál a jó térbeli tájékozódás a hímek kiváltsága, mert eredeti környezetükben a nőstények nem keresik a hímeket.
Amikor a kísérletekben a hímek termékeny nőstényekkel kerültek kapcsolatba, utóbbiak 2:1 arányban a BPA-tól mentesen felnőtt egereket választották párzásra a BPA-nak kitettekhez képest.
A BPA egészségügyi hatásairól még nincs konszenzus a szakemberek körében. Kanada volt az első ország, amelyik 2008 októberében megtiltotta a BPA használatát cumisüvegekben, miután tanulmányok azt jelezték, hogy a polikarbonátokban használt műanyagadalék károsíthatja a csecsemők és a kisgyerekek idegrendszerét, és ártalmas lehet fejlődésükre.
2010 októberében Kanada szintén elsőként a világon toxikusnak nyilvánította a biszfenol-A-t mint a környezetre és az emberi egészségre is mérgező hatású vegyületet. A döntés alig két héttel azután történt, hogy szeptember végén az európai élelmiszerbiztonsági hatóság, az EFSA kinyilvánította álláspontját, amely szerint a BPA kis dózisban nem jelent veszélyt az egészségre.
Ausztrália, valamint az Egyesült Államok néhány állama azonban már korábban korlátozta a vegyület használatát. Európában elsőként Dánia tiltotta be 2010 márciusában a BPA alkalmazását cumisüvegekben, majd júniusban a francia törvényhozók is így döntöttek.
A biszfenol-A megtalálható műanyag palackokban, dobozos italok és konzervek belső burkolatában, a hőnyomtatott papírokban, valamint fogtömésekben is.
Az elmúlt évtizedben 130-nál több tanulmány talált kapcsolatot a műanyagokból kioldódó BPA akár alacsony szintje és néhány súlyos egészségügyi probléma között. Összefüggésbe hozták például a mellrák kialakulásával, az elhízással, valamint a korai nemi éréssel. Becslések szerint 2006-ban a biszfenol-A éves világtermelése 4 millió tonna volt.
