A tudósok meglepő felfedezéseket tettek, közöttük több tucatnyi pillangót és gerinctelen fajt találtak, 1998 és 2008 között hetente kettőt tette hozzá a WWF az Indonézia és Pápua-Új-Guinea között megosztott sziget biodiverzitásáról készített jelentésében.
A tanulmány szerint Új-Guinea erdei és folyói a világon a leggazdagabbak közé tartoznak a biológiai sokféleség tekintetében. Az Ázsiától Óceániáig húzódó Új-Guinea csak a földfelszín 0,5 százalékát teszi ki, de itt él a világban lajstromba vett fajok 8 százaléka.
Egy négyzetkilométernyi trópusi erdőben több mint 150 közöttük több rikító tollazatú madárfaj élhet. A tudósok itt látták a legnagyobb, 30 centiméteres pillangót, valamint a közel egy méter hosszú óriáspatkányokat is.
A tíz év alatt felfedezett 1060 faj közül az egyik legfigyelemreméltóbb a kerek fejű delfin, amely a folyótorkolatokhoz közeli mély vizekben él. A 2005-ben Pápua-Új-Guineában felfedezett kerek fejű delfin harminc év óta az első új felfedezett delfinfaj volt a WWF szerint.
Ötszáznyolcvan új gerinctelen fajt, közöttük egy sárga fluoreszkáló csigát, valamint 71 halfajt is jegyzékbe vettek.A 43 hüllőfaj között van a világ legbékésebb kígyója: mindössze 12-14 centiméter hosszú, semmit sem lát, nem tud harapni és nincsen mérge.
A Litoria sauroni nevet adták a tudósok egy békának, amely vörös- és feketepettyes szemével a Gyűrűk ura Szauronjára emlékeztet. Egy másik békafaj mindössze egy centiméteres, míg egy harmadiknak szárnyas lába van.
A felfedezésektől lelkes WWF egyben figyelmeztetett az ökoszisztémát aggasztó ütemben pusztító, egyre kiterjedtek emberi tevékenységek veszélyeire.
Az ásványi anyagokban igen gazdag Új-Guineán folyik legális és illegális erdőirtás, bányafejlesztés, ültetvények, mindenekelőtt olajpálma telepítése, valamint útépítés. Ezeket a veszélyeket tovább növeli az általános felmelegedés, az erdő- és szavannatüzek, az erózió és a tengeráramlás a part menti élőhelyeken hangsúlyozta a szervezet.
