A Titán villámaira az űrszondák, távcsöves megfigyelések a mai napig nem találtak bizonyítékot, márpedig logikus felvetés, ha a hold atmoszférával bír, akkor viharokban, villámlás is kialakulhat.
A villám nagy energiájú természetes légköri kisülés, mely megjelenhet felhő-felhő és felhő-földfelszín között. A Titán légköre is tele van felhővel, igaz a magas légköri nyomás kétszerese a földinek, így víz helyett folyékony metán hullik, ami ugyanúgy kedvezhet a villám keletkezésének.
Éppen ezért a lafayette-i Lousiana Egyetem kutatója Andi Petculescu feltételezi, hogy a Titánon felvett hangminták választ adhatnak a kérdésre. A Titán felszínén 2005. január 14-én ereszkedett le a Huygens űrszonda. Akkor felvette a Hold-felszín körüli zajokat, s Petculescu feltételezi a mikrofon akkor mennydörgéseket is rögzített.
Villámlást korábban a Titán anyabolygója Szaturnusz légkörében már filmre vettek. A kutatók javasolják akusztikus érzékelőkkel érdemes a Titán villámainak nyomába eredni.
Egy új tanulmány, mely a térségben köröző Cassini-szonda rádióadatait elemezte ki, azonban kétségbe vonja a Titán villámjelenségeit, mivel semmilyen nem talált akusztikai bizonyítékot a holdon kialakuló villámokra.
A tudósok csak látszólag csinálnak elefántot a bolhából egy távoli hold időjárásának kutatásával, melynek semmi hatása nincs a Földre. A titáni villámokra nem az időjárás-kutatóknak, hanem elsősorban az asztrobiológusoknak van szükségük.
A villám ugyanis egy olyan nagy teljesítményű elektromos töltést gerjeszt, mely képes olyan kémiai reakciók beindításra, mint amilyen módon a Földön egykor az élet keletkezett. Ha a Titánon találnának mennydörgést és villámlást nőne az esély arra, hogy a holdon valaha élet nyomait fedezik fel.
