A vulkán történetében száz éve nem fordult elő hasonló. A radarképek alapján a hamuval és vízgőzzel telített kitörési felhő 17-20 km magasra emelkedett, Izlandon a sztratoszférát is elérte a vulkáni hamu, állítja Dr. Harangi Szabolcs magyar vulkánszakértő.
A becslések alapján 10 millió kg tömegű anyag távozik a kürtőből másodpercenként. Ez annak felel meg, mintha másodpercenként 55000 db hétüléses Ford Galaxy Ghia robbanna ki a vulkánból!
A felfelé tornyosuló hamufelhőből több tíz km körzetben rövidesen sűrű hamueső indult el, ami feketére színezte a Jökulsárlón gyönyörű világoskék jégtábláit is.
Tavalyihoz hasonló légtérzár még nem valószínű, egyelőre Norvégia és Nagy-Britannia légkörét fenyegeti hamuveszély.
A Grimsvötn vulkán által kibocsátott törmelék szemcsemérete nagyobb, így kevesebbet továbbít az szél, mint az Eyjafjallaköllé. Az okok a kitört anyag magma/víz arányának különbözőségében keresendő.
A hamufelhőnek közlekedési hatása mellett klimatikus sem lehet. A hamufelhő Kén-dioxid tartalma jól kivehető Izland felett. Ennek egy része biztosan bekerül a sztratoszférába azonban a kibocsájtott anyagmennyiség és ezen belül a kén-dioxid mennyiség még bőven nem elegendő, hogy összefüggő kénsav aeroszol felhőt képezzen a sztratoszférában, ami visszaverheti a napsugarakat.
A Grimsvötn kitörései többnyire nem hosszúak, többnyire néhány napig, maximum egy-két hétig. A hamufelhő magassága most már nem éri el a 10 km magasságot.
