A fényképészeknek olyan fajokat is sikerült lencsevégre kapniuk, amelyekről a kutatók úgy tudták, hogy már eltűntek a régióból. Látványos felvételek készültek többek között egy valóságos biotópot a hátán cipelő tarisznyarákról, egy négyszarvú tengeri skorpióról, egy érdes lepényhalról és tengerirózsákról.
Éles kontrasztként a Svédország és Dánia közötti Kattegat- és Öresund-szorosokban számos halott foltot is lefényképeztek a tengerfenéken, ahol a túlhalászás, a romboló halászati módszerek és környezetszennyező mérgek miatt már semmi életjel nem mutatkozott. Míg a viszonylag egészséges zónákról készült képeken számtalan faj tobzódik, az itt készülteken mindössze egy döglött medúza sodródik a szürke, feldúlt tengerfenék felet.
A lefényképezett területek közül sokat hatalmas vonóhálók taroltak le. Anne Schröerset, a nemzetközi szervezet német projektvezetőjét. Az Oceana a Balti-tenger esetében a brutális halászati módszerek betiltása mellett elsősorban a védett területek bővítésén fáradozik. Ezek jelenleg a tenger 12 százalékát teszik ki, ennek megkétszerezése-háromszorozása lenne a szervezet célja.
A washingtoni központú Oceana új madridi és párizsi irodái révén szeretné jobban a köztudatba hozni az európai tengereket érő környezeti károkat. Immáron négy hete, egészen június elejéig járják be fényképészek és kutatók egy bérelt hajón keresztül-kasul a Balti-tengert, hogy igényes fényképekkel és egy víz alatti robot segítségével dokumentálják a tengerfenék állapotát.
AJÁNLOTT LINKEK:
Az Oceana program honlapja (baltic.oceana.org)
Fotók a felfedezésekről (baltic.oceana.org)
