A hangyák rajintelligenciájukról híresek, így természetesen a tutajépítés is összhangban zajlik. Az állatok rágóikkal és karmaikkal akaszkodnak egymásba – írják az atlantai Georgiai Műegyetem kutatói az amerikai tudományos akadémia folyóiratában – PNAS. Ilyen hangyatutajokat már korábban is megfigyeltek, pontosan azonban még nem vizsgálta őket senki.
A kutatók 500-8000 tűzhangyából – Solenopsis invicta – álló csoportokat helyeztek vízre, mire az állatok azonnal egy csomóba tömörültek, amely pár perc elteltével palacsintaformát öltött.
A raj mintegy fele alámerült, és kialakított egy alapot, amely a többieket hordozta. Így utasok ezreit, vagy akár millióit is lehetne szállítani anélkül, hogy akár csak egyiküknek el kellene pusztulnia – vélik a kutatók.
Egymásba fonódásukkor a hangyák levegőbuborékokat zárnak be maguk közé, ez menti meg az alámerült egyedeket a megfulladástól, és egyben növeli a tutaj felhajtóerejét is.
Ebben az úszó formációban a tűzhangyák több hónapot is eltölthetnek, így újabb és újabb területeken telepedhetnek le. Amennyiben a kutatók egyes állatokat eltávolítottak a tutajból, azonnal szomszédok töltötték be a lyukakat, hogy megőrizzék annak stabilitását. A kutatók – többek között géptervezők – a hangyák most megfigyelt építészi képességeit intelligens robotokkal szeretnék utánozni a jövőben.
AJÁNLOTT LINKEK:
Tanulmány a tűzhangyákról (PNAS)
