Svéd kutatók 82 Franciaországban és Svájcban élő verébfaj esetében azt találták a szárnyas jószágok az eszükkel is alkalmazkodnak a városi életmódhoz, a gondolkodásuk fejlettebb lesz, és a testükhöz képest az agyuk aránya megnő.
Az “városlakók” agyméretének és tömegének növekedése jellemző a széncinegére, a kék cinegére a kormos varjúra, a csókára, a szarkára, az ökörszemre, a hosszú farkú cinegére.
Érdekes módon nem minden verébféle agya nőtt meg a városi életmódtól. A citromsármány, a kis poszáta, a mezei poszáta, a kis légykapó kisebb fejűek maradtak, azonban viselkedésük cseppet sem tűnt butábbnak “agyasabb társaikénál”.
Az agynövekedés az egyes kulcsfontosságú agyi struktúrák igazodását teszi lehetővé a megváltozott életmódhoz. A tudósok nem tartják kizártnak, az agyas verébfélékben már a városi beköltözés előtt megkezdődhetett az agyasodás folyamata.
A svéd tudósok felhívják arra a figyelmet: az agyméret változása nem feltétlenül áll összefüggésben a leleményességben, gondoljunk csak arra, hogy a testarányaihoz képest a Neander-völgyiek agya is túlszárnyalta méreteiben a modern emberét.
A madarak okosodása a jövőben tovább folytatódhat, hiszen egy jóslat szerint 2030-ra a Földön 1,75 milliárd ember költözik a vásorokba, közben – akár akarjuk, akár nem – a madarak is követik őket.
A svéd verébvizsgáló azt javasolja: a természetvédők és a várostervezők készüljenek fel a madarak érkezésére, és alakítsanak ki számukra az eredetihez hasonló élőhelyeket a városok határain.
AJÁNLOTT LINKEK:
Tudj meg többet az okosodó verébfélékről! (Discovery News)