A házakat, raktárakat, autókat, autópályát elsodró hatalmas hullámzást a Csendes-óceán térségben gyakori cunamijelenség okozta.
A cunami szó ‘kikötői hullámot’ jelent, hihetetlen sebességgel terjed, nyílt vízen azonban csekély magassága hajókról szinte alig észrevehető. A part közelébe érve azonban lelassul, s több méter magasságra torlódik fel.
A többméteres, pusztító és hihetetlen gyors hullámzást a földrengések okozzák. Kipattanásuk az úgynevezett forrópontoknál gyakori. Azonban nem minden erős földrengés vált ki cunamit. Akkor alakul ki az óceánon, tengereken cunami, ha a víz alatti rengéseknél kéreglemezek függőleges irányban mozdulnak el.
Így indul el az ár:
MILYEN MAGASRA NŐHET EGY CUNAMI?
Egy szőkőár olyan magas lehet, mint a part közeli vízmélység, így 200 méteresnél nagyobb hullámzás csak igen ritkán fordulhat elő. Megacunaminyomokat találtak eddig az alaszkai Lituya-öbölben. 1958-ban egy Richter-skála szerinti 7,7-es erősségű földrengés ugyanitt 333 méter magas hullámot képzett, mely 500 méterre csapott föl a sziklákon.
Animáció a Lituya-öböl megacunamijáról:
LÁTHATJÁK-E ELŐRE A TRAGÉDIÁT?
Sajnos a nagyobb erősségű földrengések nem jelezhetők előre, és nem minden rengés vált ki cunamit, így a gigantikus hullámok kialakulását sem tudják megjósolni. A Csendes-óceánon működik cunami-előrejelző, mely számos alkalommal ad téves riasztást. Így egyelőre nem tudják kivédeni a március 11-én történtekhez hasonló katasztrófákat.
Az utóbbi száz évben 1043 kisebb-nagyobb cunamit jegyeztek eddig föl, ebből kétszáz közvetlenül Japán partjait érintette.
AJÁNLOTT LINKEK:
Tudj meg többet a cunamiról! (Fizikai Szemle)
Bővebben a megacunamiról (BBC)
Forrópontok a Földön (USGS)
