A virágok általában jellegzetesen négy részből épülnek fel: szirmokból, csészelevélből, porzóból és termőrészből. A nárciszoknak azonban koronájuk, azaz más néven trombitájuk is van.
A tudósok már a 19. században megkérdőjelezték, hogy a trombita kapcsolódik-e a porzóhoz vagy a szirmokhoz. Agnes Arber botanikus az 1930-as években a szirmok egyik “fajtájaként” tartotta számon. A botanika mindezidáig elfogadta Arber érvelését.
A Oxfordi Egyetemen azonban újra leporolták és felélesztették a majdnem százéves nárciszvitát. Robert Scotland a harangvirágú nárciszokat mutatta be Portugáliában, amikor egy diák megkérdezte tőle, mégis mi lehet a korona. Scotland professzor zavarba jött, hogy nem tud kielégítő választ adni egy ilyen egyszerű kérdésre, így újra utánanézett a nárciszok felépítésének.
A professzor úgy találta, a négy szerv egyikének részeként sem írható le a korona, se a szirmokhoz, se a porzóhoz nem csatlakozik fizikailag. A fiatal nárciszokon ráadásul hiányzik ez a szerv.
Scotland professzor lenyűgözőnek tartja a nárciszok evolúcióját, azt, hogy egy külön rész fejlődhetett ki rajtuk, mely a többi virágról teljesen hiányzik.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben a nárciszok új szervéről – angolul (BBC News)
Tudj meg még többet a nárciszokról! (Wikipedia)