A VARSÓI SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE
A katonai-védelmi szervezet megalapítását a Szovjetunió kezdeményezte, a lengyel fővárosban 1955. május 14-én állt fel. Alapja az NSZK megerősödése és a nyugati integráció kezdeti lépései voltak. A gyakorlatban leginkább abban mutatkozott meg a szerződés, hogy a tagországokban szovjet csapatok állomásoztak.
Két alkalommal avatkozott be a szervezet a szocializmus alapjainak megvédése érdekében: 1956-ban Magyarországon (mi kiléptünk ekkor a Varsói Szerződésből) és 1968-ban Csehszlovákiában.
Szerepe ettől függetlenül inkább eszmei értelemben mutatkozott meg. A Varsói Szerződést Albánia (1968-ban kilépett), Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia és a Szovjetunió írták alá, de jelen volt Kína egyik vezető politikusa is, aki támogatásáról biztosította a tagországokat.
Egy Csehszlovákiában részt vevő magyar katona emlékezete 1968-ról:
A szervezet 1991. február 25-én oszlott fel, Budapesten írták alá a megszűnésére vonatkozó nyilatkozatot Antall József miniszterelnök, Jeszenszky Géza külügyminiszter közreműködésével Bulgária, a Cseh és Szlovák Köztársaság, Lengyelország, Románia és a Szovjetunió külügy-, illetve honvédelmi miniszterei.
KOVÁCS BÉLA SZEREPE – A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA
Személye jelképpé vált, 2000 óta Magyarországon a kommunista diktatúra áldozataira az ő elhurcolása alkalmából emlékezünk – az Országgyűlés ekkor hozott határozatot minderről.
Kovács Béla kisgazda-politikus volt, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc és Nagy Imre kormányában is földművelésügyi miniszterként tevékenykedett. Paraszti életet élt, de már fiatal korában érdekelte a közélet, részt akart venni saját sorsa irányításában, ki akart törni és 1930-ban belépett a Kisgazdapártba – 22 évesen.
Demokrata volt, aki azt gondolta, a magyar nép felemelkedésénak alapja a parasztság becsülete, sorsának megsegítése és előmozdítása. A Horthy-rendszert és annak intézkedéseit elítélte, csakúgy, mint a II. világháborúban való részvételt. A népi írókkal szimpatizált, lobbanékony, érzékeny, de szerepelni nem szerető, paraszti intelligenciával rendelkező, népszerű politikus volt.
A kommunizmus Magyarországon 1. rész:
A film második részét ITT, a harmadikat IDE KATTINTVA, a negyediket ezen a linken elérve, az ötödiket ezen a felületen, a hatodikat pedig ezen a webhelyen tudja megnézni – érdemes.
Elfogadta a háború utáni MKP megerősödését, némi államosítást is elviselt, de később küzdött a kommunista folyamatok ellen. Ezért, és azért őt vitték el 1947. február 25-én, mert erős pártember volt, ő fogta össze az apparátust, népszerű véleményvezér volt.
1953-ig a gulagon volt, 1953-ban került a moszkvai központi állami börtönbe, a Ljubljankába.
1955. november 8-án átadták a magyar kormánynak, szabadságát azonban nem nyerte vissza, az ÁVH november 22-én a Jászberényhez közeli börtönbe szállította. Innen 1956. január 18-án a BM Budapesti Központi Börtönébe vitték. Végül Dobi István és mások közbenjárására 1956. április 2-án érkezett vissza a családjához. Visszavonultan élt ezután, de a forradalom kirobbanásában szerepet vállalt Nagy Imre mellett.
1959-ben, 51 éves korában hunyt el. Halálával az MSZMP Politikai Bizottsága is foglalkozott. Temetésekor Kádár János részvéttáviratot küldött a családnak, amelyet a korabeli lapok nyilvánosságra hoztak.
2002. február 25-én szobrot avattak a tiszteletére a Miniszterelnöki Hivatal épülete előtt.
AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:
A Varsói Szerződésről (mult-kor.hu)
A szerződés és a dél-nyugati hadszíntér (zmne.hu)
A Varsói Szerződés feloszlatása (mandiner-blog.hu)
Vörös Vince emlékezése Kovács Béláról (server2001.rev)
Parasztpolitikus az úri Magyarországgal szemben – Kovács Béla (historia.hu)
Kovács Bélával együtt jött haza (mult-kor.hu)
