Tudomány

Rugdosódott a villámlábú dinó

Az szuperizmos combú dinoszaurusz a lábát használhatta fegyverként, ha versengenie kellett a nőstények kegyéért.

Hatalmas, igen izmos végtagokkal rendelkezett a villámcombú dinoszaurusz, a Brontomerus mcintoshi, aki John “Jack” McIntosh fizikusról kapta a nevét.

A 110 millió éves maradványokat a közelmúltban fedezték fel Utah államban amerikai és brit paleontológusok.

A Brontomerus mcintoshi a szauropoda dinoszauruszok eddig ismeretlen nemét képviseli. A lelőhelyen egy felnőtt és egy “bébi” részleges csontváza került elő, így megtalálták a fiatalabbik egyed bal csípőcsontját, valamint a felnőtt dinoszaurusz majdnem teljes épségben fennmaradt bal lapockáját. Előkerültek csigolyacsontok, ahogy egy teljesen ép borda is.

A csípőcsont alapján a paleontológusok arra a következtetésre jutottak, hogy az őshüllők a szauropoda, azaz a hüllőmedencéjű dinoszauruszok családjába tartoztak.

A felnőtt egyed súlya elérhette a 6 tonnát, testhossza pedig 14 méter körül lehetett, a farka akkora volt, mint egy kifejlett elefánt testhossza. Ami a “bébit” illeti, az “mindössze” 200 kilogrammot nyomhatott.

A dinoszaurusznak jellegzetesen izmos lehetett a combja, a paleontológusok elmélete szerint az őshüllő rúgdosódva harcolhatott. Ha nem is a ragadozók ellen, akkor a nemi párvidalok során használhatta rendkívül erős lábát, amikor két hím dinoszaurusz küzdhetett egyazon nősténydinó kegyeiért.

AJÁNLOTT LINKEK:

Videó-rekonstrukció a brontomerusról (PhysOrg)

A brontomerusról szóló tanulmány (Acta Paleontologica Polonica)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik