Az úgynevezett Stolzmann halevő patkányra – az Ichthyomys stolzmannira – eddig úgy gondoltak a biológusok, mint a világ egyik legritkább emlősére. A húszcentis rágcsáló hamarosan új státuszba kerül, mivel egy új felmérés szerint gyorsan szaporodni kezdett dézsmálva a helyi halászok pisztrángjait.
A különleges patkányt 1893-ban fedezték fel több mint 900 méteres magasságban a perui Tarmahoz közeli Chanchamayóban.
Hat további példányt találtak belőle az 1920-as években Ecuadorban. A következő 90 évben a biológusok nem végeztek felméréseket, így a patkány létéről nem sokat tudtak.
Egészen addig, amíg Victor Pacheco és Joaquin Ugarte-Nunez biológusok nem indultak új fajok keresésére. Ekkor a perui Ayacucho megyében, 300 km-re attól a helyszíntől, ahol a faj legelső példányát találták, újabb egyedre leltek.
A lakosok beszámolói azonban jobban meglepték a tudósokat, mint a patkány megtalálása.
A helyiek beszámoltak arról, hogy a Vinchos folyó környéjén rendszeresen ellopják a rágcsálók a kisebb pisztrángokat a halászok elől. Azóta növekedik a rágcsálók szaporulata, mióta a környékbeli gazdaságok pisztrángokat telepítettek a környékre. A falubeliek saját nevet is adtak a ritka élőlénynek, ők “mayo sonso“-nak, kártevőnek hívják őket.
A biológusok lenyűgözőnek tartják, milyen hamar alkalmazkodott egy ilyen ritka emlős az emberi okozta környezeti változásokhoz. A patkányok hiába kártékonyak a pisztrángokat tenyésztő perui folyami telepekre, még mindig veszélyeztetett élőlénynek számítanak.
A halevő rágcsálókról még mindig keveset tudnak a kutatók, mivel nehéz őket csapdába csalni. Az erdőirtás és a környezetszennyezés hatására hamar újra a kihalás szélére kerülhetnek.
AJÁNLOTT LINKEK:
Bővebben a perui halevő patkányról – angolul (BBC News)
