Háromdimenziós szimulációk és Bob Brier elismert amerikai egyiptológus adatai is a két terem létezésére utalnak a 4500 éves építmény szívében. Jean-Pierre Houdin úgy gondolja, a kamrákban bútorok találhatóak, amelyeket Kheopsz fáraó túlvilági életéhez szántak kellékül.
Egyelőre vitatott, pontosan hogyan épült a piramis. Három évvel ezelőtt Houdin egy expedíció során megpróbálta a piramis építésének egyik újabb teóriáját megvizsgálni és bizonyítani, kísérlete azonban nem sikerült. A kutató arról van meggyőződve, hogy a köveket egy spirál formájú rámpa segítségével szállították az építmény belsejébe.
Más tudósok úgy vélik, külső rámpa segítségével valósult meg a monumentális építkezés.
A 146,6 méter magas gízai Nagy Piramist, a világ hét ókori csodájának egyikét időszámításunk előtt 2638-2613 között emelték Kheopsz sírhelyéül. Összesen 2,3 millió kőtömbből építették, amelyek össztömege elérte a 7 millió tonnát.
Kheopsz – más néven Hufu – az egyiptomi Óbirodalom IV. dinasztiájának fáraója volt. Uralma a királyi hatalom csúcspontját jelenti az Óbirodalom korában, halotti kultuszát halála után kétezer évvel, a XXVI. dinasztia korában is fenntartották.
