A levélben egy költemény, az On Seeing a Wounded Hare ‘Sebesült vadnyulat látva’ című vers első vázlata is lapult. A 222 éves papírokat a skót határ mentén fekvő Floors Castle falai között találták, éppen Burns születésének keddi évfordulója előtt.
A költő levelén 1789. május 13-i dátumozás szerepel, a címzett James Gregory, az Edinburghi Egyetem orvosi iskolájának feje volt. Az orvos vélhetően továbbadta egy kedves ismerősének, a dokumentum egy albumba került, az album pedig valamikor Roxburghe hatodik hercegének birtokába jutott.
Az 1759 és 1796 között élt Robert Burns a Skócia délnyugati részén fekvő Dumfries közelében lévő farmjáról küldte a levelet, benne a vers korai változatával.
Üzenetében a költő háláját fejezte ki Gregorynak támogatásáért, egyben arra kérte, fűzzön megjegyzéseket művéhez. “A rossz sorokat húzza alá ceruzával” – kérte. A vers végül 1793-ban jelent meg.
Burns esetében rendkívüli ritkaságnak számítanak a kiadatlan levelek. Ráadásul ez a levél nemcsak egyik költeményének fejlődésébe ad bepillantást a nagyközönségnek, hanem összefűzi a felvilágosodás két jelentős, irodalmi és tudományos alakját.
Skót költő, dalszerző. 1759-ben született és 1796-ban halt meg. Skócia “Petőfijének” tartják.
Ő a Scots nyelven – skóciai angol nyelv az angolhoz közel álló germán nyelvváltozán – alkotó költők közül a legismertebb, habár sok munkája angolul is megjelent.
Skót kulturális ikonként ünnepelték a 19. és a 20. század folyamán Skóciában és a világon szétszóródott skót közösségekben egyaránt. A romantika korszakának egyik legjelentősebb képviselője.
