Talán kevesen tudják, hogy egy évvel korábban alakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a mi nemzeti szervezetünknél. Így sem vagyunk lemaradva, ugyanis a francia, a görög, az amerikai, a német és az ausztrál után hatodikként alakult meg a magyar testület. A Magyar Szent Korona Országainak Vöröskeresztes Egylete (1881) után ez a második legidősebb hazai társadalmi egyesület.
A magyar és a nemzetközi szervezet, valamint a játékok megalapításában Kemény Ferencnek van a legnagyobb érdeme. Párizsba járt egyetemre, a Sorbonne-ra a későbbi egri gimnáziumi igazgató, ahol megismerkedett Pierre de Coubertin-nel. 1894 júniusában utóbbi eldöntötte, életre hívja az ókori olimpiai játékokat, és megalapítja a NOB-ot, ehhez pedig segítségül hívta Kemény Ferencet is.
Egy újkori olimpia, Sydney magyar aranyérmei:
Ki gondolná, hogy már 1489-90-ben írásos emlékre bukkanhatunk Magyarországon, amely megemlíti a játékokat. Ekkor egy bizonyos Szalkai László (később esztergomi érsek és hercegprímás) Sárospatakon latin nyelven jegyezte fel, hogy diákjai nagy lelkesedéssel beszéltek az Olümposz hegyoldalában rendezett versenyjátékokról. Később tanítók, népművelők és politikusok is szót ejtettek a testmozgás fontosságáról. 1863-ban alakult meg a Nemzeti Torna Egylet, melynek Berzeviczy Albert volt az elnöke, Kemény pedig egyik tagja.
Végül ők, a Magyar Atlétikai Club vezetői, a Budapesti (Budai) Torna Egylet, az MTK, a Nemzeti Hajós Egylet, a III. ker. TVE, a BTC és a Neptun Evezős Egylet küldöttei kerültek a Magyar Olimpiai Bizottság testületébe 1895. december 19-én. A szervezet első elnöke Berzeviczy Albert, társelnöke dr. Gerendai György, a MAC képviselője, titkára pedig Kemény Ferenc lett (őt később fokozatosan háttérbe szorították).
A MOB három válságidőszakot élt át, 1920-ban vesztes országként nem vehettünk részt az antwerpeni olimpián, 1928-ban megszűnt önállósága és egy szakbizottsággá silányult a Kulturális Minisztériumban, valamint 1948-ban, amikor a kommunista párt beleavatkozott a szervezet mindennapjaiba és elvesztette szuverenitását.
A jelenlegi elnök, Borkai Zsolt, 1988-as szöuli, aranyat érő gyakorlata:
1989 után lett ismét önálló társadalmi szervezet. Az állami sportvezetés elől titokban kezdte el szervezni a függetlenségre irányuló szabályok megalkotását Schmitt Pál (későbbi elnök) és Kovács Pál hatszoros olimpiai bajnok kardvívó.
Schmitt Pál egészen 2010-ig vezette a szervezetet, melynek új elnöke Borkai Zsolt, Szöul olimpiai aranyérmes tornásza.
A magyar sportolók eddig 160 arany-, 145 ezüst- és 164 bronzérmet szereztek a nyári játékokon. Sportolóink továbbra is a legeredményesebb nemzetek közé tartoznak.
A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökei és társelnökei: dr. Berzeviczy Albert (1895-1904), dr. Széchenyi Imre (1904-1905), Teleky Sándor gróf (1905-1908), Andrássy Géza gróf (1908-1928), Muzsa Gyula (1928-1941), dr. Prém Lóránd (1941-1944), Jámbor Alajos (1946-1948), Sebes Gusztáv (1948-1950), Hegyi Gyula (1950-1964), Egri Gyula (1964-1969), dr. Beckl Sándor (1969-1979), Buda István (1979-1987), Deák Gábor (1987-1989), dr. Schmitt Pál (1989-2010), Borkai Zsolt (2010-)
AJÁNLOTT LINK:
A Magyar Olimpiai Bizottság története (www.mob.hu)
