Sport

55 éve halt meg Hajós Alfréd

Dobos Sándor
Dobos Sándor

újságíró. 2010. 11. 12. 11:53

„Az ember nekimegy a meredeknek, s nem néz máshová, csak oda, ahova lépni szándékozik.” Hajós Alfréd egyik mottója bármelyikünk számára példamutató intelem lehet.

A magyar sportélet kiemelkedő alakja 1878. február 1-jén született Guttmann Arnold néven, Budapesten. A Műegyetemen szerzett építész diplomát, de életének első részét nem az építészet, hanem a sport töltötte ki.

1895-ben elindult a nem hivatalos úszó Eb-n, és ott két aranyat is nyert Bécsben, ezért lehetett az 1896-os olimpián azon hét magyar sportoló egyike volt, akik nemzetünket képviselték. S, ha már ott volt, a 100 méteres és az 1200 méteres úszást is megnyerte, ő Magyarország első olimpiai bajnoka.

Az első újkori olimpa Athénban – emlékképek:

Az úszószámokat április 11-én, a Pireuszi-öböl hideg vízében rendezték. A 20 indulót gőzösök szállították ki az öböl közepén fekvő 100 méteres versenypálya rajtjához. Hajós végig vezetve nyerte meg a számot. A versenybíróság hajóján maga a trónörökös vonta föl a főárbocra a magyar zászlót, amelyet egyébként Hajós Alfréd vitt magával Budapestről.

Az eredményhirdetéskor az athéni zenészek az osztrák himnuszt kezdték játszani. A jelenlévő magyarok azonban leállíttatták és eljátszatták a magyart.

Egy órával később Hajós az ellenkezéseket figyelmen kívül hagyva, elindult az 1200 méteres távon. Hajós még be sem ért a célba, amikor már felvonták a magyar zászlót. A verseny másnapján a görög lapok Hajós Alfrédet, mint a „magyar delfint” emlegették.

Az athéni atléták:

Hajós remek focista volt, 1898 és 1904-ben a BTC-ben focizott (kétszeres bajnok), és ott volt a magyar válogatott első hivatalos mérkőzésén a kezdőcsapatban. Később játékvezetéssel foglalkozott, de volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya is két meccs erejéig 1906-ban.

Ha nem lett volna sportoló, építészként is bőven bekerült volna a magyar történelem aranylapjai közé. Először Alpár Ignác, majd Lechner Ödön irodájában dolgozott (a szecesszió állt hozzá közel).

Olyan épületek fűződnek a nevéhez, mint a debreceni Bika Szálló, a margitszigeti fedett uszoda, a Újpest Megyeri úti stadionja (ez a legnagyobb építészeti terve), a Millenáris Sportpálya, a miskolci, a szegedi, a pápai, a kaposvári sporttelep, a debreceni Lőcsey Gimnázium, a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium.

1924-ben a Budapesti Stadion tervével ezüstérmet nyert a szellemi olimpián.

1955. november 12-én halt meg Budapesten. Emlékét őrzi több más szervezet után mellett a Hajós Alfréd Társaság.

AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:

Hajós Alfréd élete (Wikipedia)
Az első magyar olimpiai bajnok (or.zse.hu)

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.