A Vénuszon folyamatosan kénsav felhők takarják a felszínt a távcsövek, s az űrszondák elől. A vulkánok által kilövellt kén-dioxid, vízgőzzel és kénsav cseppekkel elegyedik a bolyó felszínétéől 50-70 km magasságban. A fennmaradó kén-dioxid pedig megsemmisíti, hogy az intenzív napsugárzás behatoljon a bolygó felszínére.
A Venus Express szondának olyan kénfelhőt sikerült lefotózni, mely 90-110 km magasan található. A kutatók már két éve vizsgálják a különös felhőt, de még mindig nem tisztázott hogy kerülhetett ilyen magasan a Vénusz “légkörében”.
A Kaliforniai Egyetem tudósainak szimulációi azt mutatták, ha kénsav cseppeket párologtatunk nagy magasságban, akkor a napfény hatására a kénsavmolekulák “széttörnek”, s kén-dioxid gáz keletkezik, mely visszaveri a napsugárzást, ezzel pedig hűthető és egyensúlyban tartható egy bolygó klímája.
Az új eredmények azt igazolják, hogy a légkörben zajló kénfelhő-ciklusok a Vénuszon sokkal bonyolultabbak, mint ahogy azt eddig gondoltuk, állapította meg Hakan Svedhem a Venus Express projekt egyik kutatója.
Egy 1990-es években uralkodó elmélet szerint – mely a Nobel-díjas Paul Crutzen kémikis nevéhez fűződik – a Föld légkörébe mesterségesen 20 km magasságra juttatott kén-dioxid ellensúlyozhatná a klímaváltozás hatásait. A légkörben lévő kén gáz apró cseppei olyan ködöt hoznának létre, mely visszatükröznék a Nap sugarait az űrbe, ezzel a bolygót fél fokkal hűtené.
Az újonnan talált Vénusz felhő rámutat arra, hogy a kénsav földi légkörbe küldésének és a mesterséges kénréteg megalkotásának a kutatók szerint erős kockázatai lennének, nem várt hatással is lehetnek a klímára. Így folyamatot egyelőre a Vénuszon tanulmányozzák.
Jean-Loup Bertaux a Versailles-Saint-Quentin egyetem kutatójának véleménye szerint a Vénusz kénfelhőinek vizsgálatával megtudhatjuk, miként működne a légkör kénsavasítása a Földön.
AJÁNLOTT LINKEK:
Cikk a légkör kénsavasításáról – angolul (Science Daily)
