Hátborzongató hatást kelthettek az ősi kagylókürtök, amelyeket Peruban, a prehispán kultikus központban, Chavín de Huántarban találtak.
A Chavín-kultúra, amely a Kr.e. 1200-1300 táján fejlődött ki az Andok vidékén, virágkorát a Kr.e. 700-300 között élte. Központja a mai Ancash-tartományban, 3200 méter magasan fekvő szertartási centrum, Chavín de Huántar volt, ahol az évszázadok során két impozáns kőépületet, az úgynevezett Ó- és Újtemplomot emelték. Hitük középpontjában a félelmet keltő jaguár, kígyó és madár állt.
A régészek 2001-ben bukkantak rá az ősi kultikus központban a húsz Strombus galeatus tengeri kagylóból készült kürtre.
Az antik hangszereket gondosan polírozták, színezték, s különböző szimbólumokat véstek rájuk, kifaragták a “fúvókát”, s a zenei instrumentumokon V-alakú bevágások látszanak.
A Stanford Egyetem akusztikus szakemberei a helyszínen tanulmányozták a kagylókürtök keltette hanghatást. A kagylókürtöket zenész szólaltatta meg, a dallamot pedig négy parányi mikrofon segítségével rögzítették: az egyiket a játékos szájába, a másikat a hangszer “fúvókájába”, a harmadikat a kagyló “törzsére”, a negyediket a “tölcsérére” helyezték. A hangszerekből egy vagy két hangot lehetett kicsiholni.
A tudósokat az is érdekelte, hogy milyen lehetett a kagylókürtök hanghatása a kultikus központ kőlabirintusában. Mint kiderült, a folyosók éles fordulói, a szellőzőaknák megváltoztatták a hangot. Amikor pedig a kagylókürtöt egy kőkamrában szólaltatták meg, úgy tűnt, mintha a hang egyszerre több irányból érkezne.
A homályba vesző helyiségben ez igencsak zavarba hozhatta a vallási központban tartózkodókat. Valószínűleg vallási célokra, az érzékszervek megtévesztésére használhatták a kürtöket, és a különleges templomokat.
AJÁNLOTT LINKEK:
A kagylókürt hangja szólóban (Science News)
A kagylókürt hangja templomban (Science News)
A kagylókürtök titkai – cikk angolul (Discovery News)
