A körülbelül 30 négyzetcentiméteres kompakt dohánytömbre a perui Meyer-Honninger Paleontológiai Múzeum őslénykutatói bukkantak a Maranón-folyó vízgyűjtő medencéjében.
A felfedezés révén megállapítható, hogy a dohány már a pleisztocén időszakában létezett, ahogy az is, hogy a növény Peru északi részéből származik.
A kutatók rámutatnak, az indiánok már jóval az európai felfedezők XV. századi megérkezése előtt dohányoztak, és rágták a növény leveleit.
A dohány a népi gyógyászatban is igen széles alkalmazásra lelt – a szemcseppektől kezdve a beöntésekig a legkülönfélébb bajokat kúrálták vele. A növény rituális célokat is szolgált.
