A méhlepényen – placentán – keresztül kapcsolódik az anya és gyermeke, ezen a csatornán jut át az oxigén és a tápanyagok a fejlődő magzatba. A placenta azonban különböző fajoknál rendkívüli mértékben eltér. A terhesség alatti méhlepényváltozások pedig összefüggnek a terhesség hosszával. Az egerek bonyolult méhlepényével a vemhesség ideje mindössze két hét. A kutyánál azonban már két hónap, a leopárdnál három.
A főemlősöknél egyszerűbb placenta alakul ki, melyen egyidőben kevesebb tápanyag jut a magzatba. Ez teszi lehetővé a lassabb növekedési ütemet és a hosszabb méhen belüli védelmet.
A születendő állatok mérete is összefügg a placenta fejlettségével. A nagyobb méretű emlősöknek szükségük van a hosszabb növekedési ütemre, így a kevésbé bonyolult méhlepényre.
A természetes szelekció is gondoskodik arról, milyen fokú érettséggel szülessen egy állat. Az antilopnak például menekülésre készen kell világra jönnie, így hosszabb ideig tart a fejlődése, mint például a mókusoknak, akik szőrzet nélkül és csukott szemmel születnek, és akiket tovább őriz és gondoz az édesanyjuk.
AJÁNLOTT LINKEK:
Cikk a méhlepény és a magzat fejlődésének összefüggéséről angolul (BBC News)
