A kutatók egy húsz évvel ezelőtt kezdődött vita végére akartak pontot tenni tanulmányukkal. Annak idején műholdas megfigyelések alapján egyesek megkérdőjelezték, hogy az általános felmelegedés a troposzférát is érinti, mások ennek nyomán a felszíni felmelegedést és a klímamodellek megbízhatóságát is kétségbe vonták.
A szakértők most 195 témába vágó cikk, valamint az elmúlt négy évtized mérési adatai alapján megállapították, hogy a klímamodellek által előrejelzettekkel összhangban igenis melegszik a légkör legalsó része, a troposzféra, melyben az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik, s melyben az üvegházhatás is zajlik.
HATVAN ÉVE MÉRIK AZ ALSÓ LÉGKÖR HŐMÉRSÉKLETÉT
Dian Seidel, az Egyesült Államok Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatalának (NOAA) kutató meteorológusa szerint a húsz évvel ezelőtt felmerült kétségek a mérési módszerek hiányosságaiból következtek. Elmondása szerint a felszíni hőmérsékletek mérése viszonylag könnyű, hiszen a mérőállomások “helyben vannak”.
Ezzel szemben a troposzféra hőmérsékletének nyomon követése nehéz technikai feladat, s csak az 1950-es évek végén kezdődött meg hőlégballonok felküldésével, melyek akár 10 kilométeres magasságból küldték vissza az adatokat a földre rádióhullámok segítségével.
Az első műholdas mérési adatok 1979-ből származnak, Seidel szerint azonban sem ezek, sem a korábbi ballonos adatok nem voltak megbízhatóak. “Időjárási ballonokról és időjárási műholdakról van szó, nem klímaballonokról és klímaműholdakról … Nincsenek elég pontosan kalibrálva ahhoz, hogy az éghajlat apró változásait nyomon kövessék, mi viszont pont erre vagyunk kíváncsiak” – fogalmazott.
Az ENSZ soron következő klímacsúcsára a mexikói Cancúnban kerül sor november 29-től, egy új globális klímaegyezmény megkötésének esélyeit azonban elemzők csekélynek tartják.
