Tudósok csütörtökön közzétett, Arctic Report Card címet viselő jelentése a felmelegedés jelentős méretű, folyamatos és drámai hatásokat sem nélkülöző képét mutatja az Északi-sarkon.
Az amerikai hadsereg kutatólaboratóriumának munkatársa szerint nem pusztán éghajlati hatásokról van szó, hanem a sarkvidék közelében élők mindennapjairól is.
A globális felmelegedés miatt aggódó légkörkutatók azért figyelnek különösen az Északi-sarkvidékre, mert évek óta ez a Földnek az a régiója, ahol először mutatkoznak meg a környezet változásának hatásai.
Az arktiszi felmelegedés 2009-ben lassúbb volt, de 2010 első felében rekordközeli üteműre váltott. Kanada északi vidékén a normálisnál négy Celsius-fokkal olvastak le magasabb értékeket a havi mérések idején.
Szeptemberben az északi jégtakaró az utóbbi 30 év harmadik legalacsonyabb értékét mutatta, a legkisebb kiterjedéseket az utóbbi négy évben mérték.
A nyolc ország 69 tudósa által jegyzett jelentés szerint 1966 – vagyis a mérések kezdete óta – a legkevesebb hó rakódott le az Arktiszon, Kanada gleccserei és hósapkái pedig továbbra is – 1987 óta – emelkedő ütemben veszítenek jeget.
Grönlandon rekordmagas hőmérsékleteket, olvadást mértek, ami igaz a tengerekbe futó gleccserekre is.
A szigeten a Petermann-gleccserről egy akkora darab szakadt le, amely többszöröse a New York-i Manhattan-szigetnek. Ugyancsak emelkedett a hőmérséklet Alaszka, Északnyugat-Kanada, Szibéria és Észak-Európa permafroszt területein.
