Nyugat-Ausztráliában talált különleges páncélos halak maradványaiból lehet arra következtetni, hogy a biológiai nemek körülbelül 400-410 milllió évvel ezelőtt alakulhattak ki.
Az elméletet Steven Salisbury, a Quennslandi Egyetem tanára a 70. pittsburghi őslénytani konferencián vázolta föl.
Salisbury fosszílis ptyctontid és athrodiran placoderm embriókat vizsgált meg, melyek hasonlítanak a mai cápák embrióihoz. A leletek 380 millió évesek. Salisbury korukból arra következtetett, hogy több tízmillió évnek kellett eltelnie, amíg kialakult a halaknál a nemiség. Így lehetséges, hogy a szex, a nemi közösülés is körülbelül 400 millió éves lehet.
Az első anya a földön egy néhány évvel ezelőtt talált Materpiscis nemzettségbe tartozó hal volt, melyre embriója egy ősi “köldökzsinóron” át csatlakozott. Az első nemi szervek a placoderm leletek alapján a hasúszókból alakulhattak ki.
A legújabb genetikai elemzések szerint a devoni őshalaknál a nemiség, a nemi szervek kialakulásáért ugyanazok a gének tehetők felelőssé, amelyek a végtagok kialakulásánál játszottak szerepet.
Az első intim közösülések ideje volt tehát a devon földtörténeti korszak, mely 416 millió évvel ezelőtt kezdődött. Ebben az időszakban a halak nemi szerveken kívül “lábakat” is növesztettek, és meghódították a szárazföldi élőhelyeket.
Ekkor jelentek meg az első ízeltlábúak, rovarok és pókok a szárazföldön. Ehhez a gyors fejlődéshez szükség volt egy fejlett reprodukciós formára, a közösülés pedig ezt tette lehetővé.
