A meteorológiai mérések kezdete óta nem volt akkora az éves csapadék egyes területeken, mint amennyi idén az első három negyedévben.
A Dunántúlon és az Északi-középhegységben a háromnegyed év alatt lehullott csapadék mennyisége többfelé meghaladja az 1000 mm-t, sőt a Bakonyban az 1300 mm-t is eléri, amivel a mérőhelynek komoly esélye van arra, hogy az év végére országos csúcsot dönthet.
Ha a hátralévő három hónapban tartja magát az eddigi tendencia – és a jelek alapján tartja -, akár az 1510 milliméteres abszolút magyar rekord is megdőlhet, amelyet 1937-ben az Alpok alján (Kőszeg-Stájer házak) mértek.
Ez azt jelenti Szegedi Sándor a Debreceni Egyetem Meteorológiai tanszékének a vezetője szerint – ha ez a tendencia folytatódna – időjárásunk mediterránra változhat.
A lehullott csapadék mennyisége csökken, ráadásul a zöme télen, esőként hullik le. A tavaszok, nyarak melegebbekké, aszályosakká válhatnak. Földközi-tengeri éghajlatunk lehet tehát anélkül, hogy az idegenforgalom – tenger híján – olyan gazdasági tényezőként hatna, mint Görög-, Olasz- vagy Spanyolországban, illetve a többi mediterrán övezetben.
Elképzelhető, hogy narancsot termelhetnénk, ellenben a gabonatermés veszélybe kerülne az aszály miatt. De ha nem is lesz ilyen drasztikus a hőmérséklet növekedése, biztos, hogy az időjárási szélsőségek egyre gyakrabban és hevesebben jelentkeznek majd, ami nem használ a mezőgazdaságnak.
