Tudomány

Elkészül Gutenberg Bibliája (1452)

Dobos Sándor
Dobos Sándor

újságíró. 2010. 09. 29. 08:06

Mainz, szeptember 30. – Ezen a napon készül el a könyvnyomtatás feltalálójának 42 soros Bibliája, amit – tévesen - az első könyvként értelmeznek a világtörténelemben.

A Gutenberg-galaxis kezdetét azért számítják a feltaláló latin nyelvű Szentírásának megjelenésétől, mert ez a vállalkozás olyan nagy volumenű volt, hogy méltó a korszak nyitányához. „Elképzelhetetlen jót és figyelemreméltó hasznot köszönhetünk a könyvnyomtatásnak és az ő szabadságának” – írta Goethe Gutenbergről.

Már az 1430-as évektől foglalkozott a könyvnyomtatás módszereinek kutatásával: az ő nevéhez köthető a mozgatható, összerakható és szétszedhető betűk, a betűöntés és a kiszedett szöveg nyomási eljárásának feltalálása.

A 42 soros Bibilia

Egy ideig azt gondolták, a 36 soros Biblia előbb jelent meg a 42 sorosnál, de ma már másként vélekednek a tudósok. A két Bibliát azért nevezik így, mert egy-egy oldalon az egyiknél 36 sort, a másiknál 42 sort tett ki a szöveg.

A 42 soros Biblia 641 lapot tartalmaz (1282 kéthasábos oldalt). Az első kilenc oldalra csak 40 sor fért, ezért Gutenberg addig fűrészelte, reszelte a betűket, amíg a tizedik oldalra 41, a tizenegyedikre pedig már 42 sort tudott elhelyezni. A nyomtatás után a szöveget kézzel rubrikálták (ez a címek vagy a fejezet kezdetének vörös színnel történő kiemelése) és iniciálékat rajzoltak hozzá, ezért minden példány egyedi és inkább kódex benyomását kelti.

A szájhagyomány szerint 180 példány készült, 45 borjúbőr kötésben, 135 pedig papírkötésben.
Jelenleg 48 (más források szerint 47) teljes Gutenberg Biblia fennmaradásáról tudunk, 12 Németországban, 11 az Egyesült Államokban található és számos töredék is létezik, néhány csak egy-két oldalas.

Gutenberg Bibliáját egyébként egy különleges digitális asztalon rögzítették, az oldalakat végig lehet lapozni az interneten. A Biblia latin szövegének interaktív fordítása angolul, németül, franciául, héberül és görögül érhető el.

Egy 42 soros virtuális Gutenberg Biblia:

Ki volt Gutenberg?

Johannes Gutenberg Mainzban született, de hogy pontosan mikor, nem tudni, a legtöbb forrás 1397 és 1400 körüli dátumot említ. Patrícius családból származik, anyját hívták Gutenbergnek, az ő nevét vette fel.

Gyermekkorában nagy harc folyt a nemesek és a polgárok között, és mivel utóbbiak kerültek ki győztesként, több nemesi család is távozott a városból: közöttük voltak Gutenbergék is. A szülők Eltvilleben ütöttek tanyát, Gutenberg viszont Strasbourgban telepedett le, holott egy idő után több patrícius család visszatért Mainzba. Strasbourgban telepedett le.

Több okirat bizonyítja, hogy egy külvárosi házban zárkózottan élt, és aranyműves, öntő, drágakőcsiszoló tevékenységet végzett az 1430-as években. mesterségek tudója. Az aranyművességet már kora fiatalsága óta gyakorolta. Édesapja családja ugyanis jogosult volt pénzverésre Mainz városában, erre 11 família kapott engedélyt.

Kisebb társaság alakult, akik Gutenberget nyaggatták, hogy tanítsa meg őket különböző mesterségekre. Ő hozzájárulást kért, és ötéves szerződést kötött a vállalkozó kedvű társaival (például Andreas Dritzhen, Andreas Heilmann). Titokban dolgoztak, és vigyáztak arra, hogy avatatlanok ne férjenek hozzájuk. A két említett társ halála után azok testvérei akartak bekerülni a körbe, de vitába keveredtek Gutenberggel, és ennek per lett a vége.

Sajátos életrajz Gutenbergről:

Közben Gutenberg Strasbourgban már előrehaladott állapotban foglalkozott új találmányával, folyamatosan foglalkozott az új mesterség gondolatával. A társai meg a busás haszonnal. Andreas Dritzehn hagyatékában 1440-ben már lehetett találni könyveket, és elképzelhető, hogy ezeket már azokkal a betűkkel készítették, amelyeket Gutenberg az Utolsó ítélet című metszethez használt. A pert végül Gutenberg nyerte, hisz az örökösök nem vonhatók be a társaságba, csak kárpótlást kaphatnak – így a testvérekkel nem került üzleti kapcsolatba.

Gutenberg magányos volt, felesége nem akadt, még 1450 előtt elköltözött Mainzba, ahol megalapította a nyomdáját. Első terméke a Weltgericht című vers nyomata volt, mely legelső betűgarnitúrájával készült, technikai kivitelezése sem tökéletes. A második sajtóterméket Gutenberg már új betűtípussal hozta ki, ez egy jóslatokat tartalmazó csillagászati naptár volt.

Ezt követték a Bűnbocsátó levelek, amelyeket az egyház megrendelésére készített. 1455-ös keltezéssel jelent meg A kereszténységnek a török veszedelemre való figyelmeztetése című kiadványa. Az egész művecske mindössze hat lapot tartalmazó kis füzet, egy versbe foglalt intelem, mely után egy orvosi naptár és a Cisianus naptár következett.

Gutenberg szenvedélyes alkotó, gondolkodó volt. nem a pénz érdekelte, nem emiatt kezdett az új, addig ismeretlen mesterségre. A Bibliát szerette volna kiadni. Tudta, hogy egyedül nem lesz rá képes. A „mecénása” Johann Fust gazdag mainzi polgár lett, de ő végül minden vagyonából kiforgatta.

Fust ügyvéd volt, Gutenberg megbízott benne, feltárta előtte találmányát, amelyre rá is kapott a „társ”. Létrejött a könyvkészítő műhely, melynek haszna fele-felerészben Fustot és Gutenberget illette. Minden kiadást Fust fizetett, a nyomdász ezeket a kiadásokat a haszonból térítette vissza Fustnak, de kamatot nem fizetett utána, kivéve, ha Fust maga is újabb pénzt fektetett volna be.

A 42 soros Biblián öt éven át dolgozott. Több segédet vett fel, akiket maga vezetett be az új mesterség, a könyvnyomtatás titkaiba. Segédei között volt egy Peter Schöffer nevű fiatalember, aki igen tehetséges volt. Ezt Fust is látta: maga mellé állította, benne látta Gutenberg utódját, ha vele valamiért összeveszne.

Így dolgozott Gutenberg – a folyamat demonstrálása:

Fust meg akart szabadulni Gutenbergtől, beperelte, a kölcsönadott összeget szerette volna mellékösszegekkel kiegészítve visszakapni, mert nem volt türelme kivárni a Biblia elkészültét.
Gutenberget elmarasztalták, mert nem tudott elszámolni a pénzzel a határidőig. A szerszámok egy része, a 42 soros Biblia példányai, valamint a teljes betűkészlet Fust és Schöffer tulajdonába kerültek.

Gutenbergnek egy vasa sem maradt, csak a Donatusnál használt betűkészlete, amelyet Albert Pfister nyomdájának adott el. A 36 soros Bibliát feltehetően ezekkel a betűkkel nyomtatták ebben a nyomdában.

Gutenberg elölről kezdhette vállalkozását. Mainz városának tanácsosa, Humery doktor pénzt kölcsönzött neki, hogy nyomdáját újból felszerelhesse, ő ki is tartott mellette élete végéig. Ekkor új betűfajtát készített, két könyv született belőle: az Értekezés az elméről és lelkiismeretről (milyen véletlen a címadás…), valamint A hitcikkelyek summája.

Utolsó nagy műve a Catholicon volt, melynek Johannes de Balbus. Ez a középkor lexikona: a könyv 373 lapot tartalmaz, kéthasábos szedéssel, iniciálék nélkül, de ezek helye üresen maradt. Gutenbergnek ez az egyetlen munkája, melyet hosszabb szövegű kolofonban évszámmal is jelölt. Az évszám a 1460. Nevét viszont itt sem említi meg.

Ezután a nyugalmat kereste, de a pápai seregek feldúlták egy vitát követően a várost, elmenekült. Később visszatért és az új érsek életjáradékot utalt ki neki érdemeire való tekintettel.

Visszatérése után az új érsek értékes múltjára és nagy érdemeire való tekintettel életjáradékot utalt ki neki. Három évig élvezhette csak a nyugalmat, mert 1468 elején meghalt.

A 42 soros Biblia példányait Fust eladta.

AJÁNLOTT LINKEK:

A Gutenberg Bibliáról
Johanes Gutenbergről
Mindent a Bibliáról
Egy tragikus életpálya részletei
A Gutenberg Biblia hivatalos oldala

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.