Görög és svéd tudósok a leletek alapján számítógépes rekonstrukciót készítettek egy tizenegy éves athéni kislányról a Manchesteri Egyetem által kifejlesztett háromdimenziós technológiával.
A Mirtisznek elkeresztelt kislány i.e. 430-ban tífuszban hunyt el. Földi maradványait az ősi athéni nekropolisz, a Kerameikosz mellett, egy tömegsírban találták, amelyben másfélszáz nő, férfi és gyerek mellett.
A kutatást irányító Manolisz Papagrigorakisz, az Athéni Egyetem professzor elmagyarázta, a választás azért esett Mirtiszre, mert a kislány koponyája és fogazata – még a tejfogai is – teljes épségben vészelte át az elmúlt két és fél évezredet.
Mirtisz arcát 95 százalékos pontossággal sikerült rekonstruálni.
A kutatócsoport a tömegsírban talált többi koponya fogazatából DNS-mintákat vett annak bizonyítására, hogy valóban tífuszban hunytak-e el. Mirtisz fogait azonban megkímélték, tekintettel arra, hogy olyan csodálatosan ép állapotban maradtak fenn.
Mirtisz a Nemzeti Régészeti Múzeum “Szemtől szembe a múlttal” című kiállításán, a korabeli síremlékművek társaságában látható. Manolisz Papagrikorakisz kutató terveiben szerepel egy ókori athéni férfi és egy nő rekonstruálása is.