“Enszk városában tömött levélhordó táskát sodor partra a megáradt folyó. Az elmosódott írású papírlapok az egyik udvarban maradnak, s esténként összegyűlnek a szomszéd öregasszonyok és gyerekek, hogy meghallgassák Dasa nénit, aki sorra felolvassa a leveleket.
A hallgatóság közt üldögél egy nyolcéves, szánalmasan vézna, hallgatag kisfiú, Szanya Grigorjev. Sok-sok esztendő múltán, már érettségiző diákként tudja meg, hogy ezeket az üzeneteket egy északi-sarki expedíció legénysége írta. Szanya elhatározza, hogy felkutatja a rég eltűnt felfedezők maradványait.”
/Részlet Kaverin: Két kapitány című regényének fülszövegéből/
Most majdnem ez történt orosz kutatók szerint a Ferenc József-szigetek közelében, a Jeges-tengeren talált emberi csontok és hajónaplóoldalak Georgij Bruszilov szerencsétlenül járt expedíciójának nyomai.
A csapat 1912-ben a Szent Anna nevű kétárbocoson indult útnak Szentpétervárról Vlagyivosztok irányába, hogy elsőként kísérelje meg az északi átjárón való átkelést.
Küldetésük azonban kudarccal végződött, két évi utazás után a Szent Annát végleg fogságba zárta a sarkvidéki jég. A 24 hajóst számláló legénység 11 tagja útnak indult, hogy gyalogszerrel érje el a szárazföldet, közülük ketten, beleértve Valerian Albanov navigátort, értek el Ferenc József-földre. A többiek sorsa mindmáig rejtély.
1914 elején a hajó még mindig a jég közé volt fagyva, és nem volt remény arra, hogy kiszabaduljon.
Albanov engedélyt kért Bruszilovtól arra, hogy társaival elhagyja a hajót, és megpróbálja elérni a szárazföldet.
13 társával indult gyalog, szánon és kajakon a szárazföld felé, de csak ketten, Albanov és Alexander Konrad jutottak el a Ferenc József-földre, ahol a Szedov-expedíció megmentette őket.
Albanov később megírta emlékiratait, amelyet 1917-ben adtak ki először Szentpéterváron.
Az Oleg Prodan vezette csapat idén nyáron bukkant a Szent Anna nyomára, az első leletekre – egy emberi csontvázra, karórára, kanálra, késre, illetve rumosflaskák aljából eszkábált napszemüvegre és egy hócipőre – mindössze ötnapi kutatás után bukkantak rá. Emellett megtalálták a hajónapló néhány, 1913-as keltezésű lapját, amely bepillantást engedett a legénység életébe
Valerian Albanov emlékiratai 1917-ben jelentek meg, ezek ihlették Venyjamin Kaverin Két kapitány című sikerregényét, amely 1946-ban Sztálin-díjat hozott a szerzőnek, és a kor kultikus szovjet regényei közé avanzsált. Az 1947-ben magyarul is megjelent mű szerzője az Északi-sark felfedezőit idézte lelkesítő példaként a szovjet ifjúság háborús nemzedéke elé.
