Az első pénzérmére Peter Dachner amatőr régész, a Greifswaldi Egyetem önkéntes segítőinek egyike bukkant fémdetektorok segítségével Anklam közelében.
A továbbiakban az egyetem szakemberei által végzett feltárások során egy hússzor huszonöt méteres földterületen összesen 82 ezüstpénz és érmetöredék került elő. A legkorábbi 610-ből származik, a legkésőbbi pedig 820-ból.
A régészek feltártak egy ezüst karpántot, valamint három ezüstrudat is. A kincslelet egy valamikori szláv település mellett, egy viking falutól nem messze került napvilágra.
Arab pénzérméket csak elvétve találni a Balti-tenger partvidékén, és még nagyobb ritkaságnak számít, amikor ilyen mennyiségben kerülnek napvilágra.
Fred Ruchhöft, a Greifswaldi Egyetem történésze szerint az arab pénzérmék előkerülése a Balti-tenger partvidékén arról tanúskodik, hogy már 1200 évvel ezelőtt is létezett globális kereskedelem.
A pénzérméket a mai Irán, Irak, Afganisztán területén, esetleg Észak-Afrikában verhették. A szakemberek szerint az ezüstpénzek a korabeli kereskedelmi utakon – a Fekete-tengeren, a Dnyeperen és a Volgán jutottak el Észak-Európába.
Az egykori szlávtelepülés stratégiailag fontos terület volt, a tenger lehetővé tette a kelet és a nyugat közötti kereskedelmet.
“Pomerániában” az arab pénzérmék ugyan nem voltak forgalomban, ám értéket képviseltek ezüsttartalmúk miatt.
A csodálatos kivitelű pénzeket – ahogy az ezüst karpántot is – apró darabkákra tördelhették, és ezeket különböző árukra cserélhették.
A kincslelet 200 grammot nyom – ennyi ezüstért egykori tulajdonosa négy ökröt, vagy akár egy rabszolgát vásárolhatott volna.
