A Föld belsejében keletkező elemi részecskéket észlelt egy nemzetközi kutatócsoport. A felfedezés különlegessége, hogy neutrínót eddig csak a Napban és a csillagokban lejátszódó termonukleáris folyamatokban mértek ki. A most felfedezett neutrínók – a geonetrínók – a bolygónk mélyén, főleg az urán és a tórium radioaktív bomlása következtében keletkeznek a fölkdkéreg és földköpeny majdnem három kilométer vastagságú rétegében.
A kutatásokat az olasz nemzeti atomfizikai intézet Gran Sasso laboratóriumában, a BOREXINO elnevezésű neutrínó-detektorral végezték. A kutatás a geoneutrínók kimutatására végzett 2005-ös japán KamLAND-kísérleten alapult. A kísérletet Princetoni Egyetem közreműködésével hajtották végre.
Amennyiben elég geoneutrínót sikerül észlelni, ezek rengeteg információt árulhatnak el arról, hogy mi fűti bolygónk belsejét és milyen erők mozgatják a földkéreg nagy darabjait, az úgynevezett tektonikai lemezeket, földrengést, vulkánkitöréseket okozva.
A felfedezésnek köszönhetően a tudósok idővel esetleg képesek lesznek megjósolni az olyan vulkánkitöréseket, mint amilyen az idei légi forgalomban oly sok bonyodalmat okozó izlandi tűzhányóé.
A neutrínó a leptonok közé tartozó könnyű elemi részecskék egyik fajtája. A részecskék világában nem jelentős gravitációt kivéve csak gyenge kölcsönhatásban vesz részt, erős kölcsönhatásban nem kimutatha. Nincs elektromos töltése, semlegessége miatt elektromágneses kölcsönhatásban sem vesz részt.
Ez a magyarázata annak, hogy rendkívül “közömbös” az anyaggal szemben, azaz a kölcsönhatás (ütközési hatás) igen kicsi, így például egy fényév (9,4605 billió kilométer) vastag ólomfalon képes anélkül áthaladni, hogy akár egyetlen atommal ütközne. Neutrínókat eddig csak a Napban és a csillagokban lejátszódó termonukleáris folyamatokban sikerült kimutatni.
