Tudomány

Békét hozott a Nap és a Hold (i.e. 585)

Öt éve dúló háborúnak vetettek véget az égiek, amikor egy napfogyatkozás úgy ráijesztett a csatázó felekre, hogy azonnal letették a fegyvert és békét kötöttek.

A Lüdia és a Méd Birodalom között Kis-Ázsia fennhatóságáért folyó harcot a Halüsz folyónál történt ütközet zárta le i.e. 585-ben. Az II. Alüattész és Küaxarész vezette csatát egy be nem tervezett napfogyatkozás szakította meg, melyben mindkét fél az istenek akaratát látta, és gyorsan befejezték a csatát. Az esemény az évek óta tartó háború végét is jelentette: a lüdök (más változatban lídek, vagy lüdiaiak) békét kötöttek, Alüattész lányát hozzáadták Küaxarész fiához, a birodalmaik közti határként pedig a Halüszt fogadták el.

A hazánkban az általános iskolai tananyagba beépített tételéről elhíresült Milétoszi Thalész ókori források szerint pontosan megjósolta a csillagászati esemény időpontját, amit egyébként csak igen bonyolult számítás segítségével tehetett meg. Nem tudni, milyen módszert alkalmazott, és nincs nyoma a történetírásban, hogy utána az ókori görögök pontosan meg tudtak volna határozni akár egyetlen napfogyatkozást is. Feltételezések szerint Thalész egyiptomi földmérési technikák tanulmányozása segítette hozzá a tudáshoz.

A NASA pedig sok korszerű technikai vívmány birtokában kiszámolta, hogy a csata időpontja a késő délutáni órákra tehető.

AJÁNLOTT LINKEK:

A Thalész-tétel
A Méd Birodalom
Lüdia

Ajánlott videó

Olvasói sztorik