A beszélgetés moderátora, Fábri György, az ELTE docense magáról a rendezvényről elmondta, hogy a tudósok és az érdeklődők új típusú találkozásának és párbeszédének nemzetközi sikerű formája lett a Science Café mozgalom, amelyhez csatlakozva indult tavaly novemberben a Tudástársadalom Alapítvány szervezésében a TudásPresszó sorozat. Vendégét bemutatva kiemelte, hogy Vizi E. Szilveszter élő cáfolata a magyar tudósokról elterjedt sztereotípiáknak: világhírű agykutató, iskolateremtő professzor, mindig elegáns tudománynépszerűsítő, kedveli a média, és a közéletben is odafigyelnek a véleményére.
“Már rég a múlté az elefántcsonttoronyba bezárkózva magányosan alkotó tudós” – jegyezte meg a felvezetésre reagálva az akadémia volt elnöke. Hozzátette, hogy a modern tudós a kommunikáció minden eszközével élve vesz részt a közéletben, ugyanis meg kell értetni a társadalommal, az adófizetőkkel, hogy milyen fontos szerepet játszik a tudomány egy ország életében.
“A tudomány Magyarország egyetlen kitörési pontja, különben Európa bedolgozójává válik. Míg 80-100 évvel ezelőtt a pénzügyi tőke oda ment, ahol a nyersanyag volt, ma azokat az országokat részesíti előnyben, amelyek komoly szellemi tőkével rendelkeznek” – hangsúlyozta.
Szűkebb szakterületére térve kifejtette, hogy az agykutatás 1990-ben került a nemzetközi érdeklődés homlokterébe, amikor George Bush, az Egyesült Államok akkori elnöke meghirdette az agykutatás évtizedét.
S hogy miért volt erre szükség?
Mint rámutatott, a “tudomány minden vívmánya 300 milliárd idegsejtünk működésének eredménye, miközben a megismerés eszközéről, az agyról mindmáig nagyon keveset tudunk. Magyarország az elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez, és ehhez jó alapot biztosítottak a hazai agykutatási iskolák, amelyek újra és újra termelték, illetve termelik a tehetségeket. Egy jó tudományos iskola mindenekelőtt gondolkodni tanítja meg a fiatal kutatókat, akiknek el kell sajátítaniuk, hogy miként vonjanak le helyes következtetéseket a kísérleti eredményekből, és képesnek kell lenniük a hogyan tovább kérdésének eldöntésére is”.
Szó esett arról is, hogy vajon képes-e az emberi agy megbirkózni a rázúduló óriási mennyiségű információval. “A végtelen információáradat hihetetlen kihívást jelent az agyunk számára” – mondta. Véleménye szerint a napjainkban zajló információs forradalom egyben óriási lehetőségeket is biztosít, az információs társadalom eredményeként ugyanis új típusú demokrácia jöhet létre, mert az esélyegyenlőség lehetőségét hordozza magában.
“Ha egy államhatalom minden állampolgára számára biztosítja az információs forradalom kínálta összes lehetőség ingyenes használatát, akkor mindenki egyenlő mértékben juthat hozzá a tudáshoz. A XXI. század képlete: tudás plusz információ egyenlő hatalom – emelte ki Vizi E. Szilveszter. – A képletből azonban hiányzik az erkölcs, amely nélkül egyetlen társadalom sem létezhet, mert erkölcsi kérdés, hogy miként hasznosulnak a tudósok bármilyen felfedezései”.
Az agykutató ezzel kapcsolatban kitért a Medián által végzett felmérésre, amely kimutatta, hogy a magyar lakosság az akadémiát tartja a leghitelesebb hazai közintézménynek. “A Magyar Tudományos Akadémia mindig megpróbált objektíven véleményt formálni” – hangsúlyozta a volt elnök, hozzáfűzve, hogy a tudós ethosza az igazság keresése, ehhez feltétlenül társulnia kell a kimondás bátorságának. “Elképzelhető, hogy a kimondottak nem nyerik el a hatalom tetszését, ám az igazság képviselete jelenti az ország, a nemzet hosszú távú érdekét” – magyarázta.
Az előadás szerkesztett formában elérhető a www.hunscan.hu címen.
