A Kajmán-hasadék 5000 méteres mélytengeri szakadékai világ legérdekesebb geológiai képződményei közé tartoznak. A Southamptoni Egyetem kutatói ezt a vidéket térképezték fel távirányítású tengeralattjáró segítségével. Az itteni hőforrások – amelyekben még az ólom is megolvadna – a “fekete kéményeknek” nevezett képződményekből törnek elő nagyjából 800 méterrel mélyebben, mint az eddig a Csendes-óceánban tanulmányozott hasonló geológiai objektumok.
A kémények már 30 évvel ezelőtti felfedezésükkor is rendkívüli érdeklődést váltottak ki, mivel körülöttük az oxigéntől teljesen elzárt, a földfelszíninél 500-szor nagyobb nyomás alatti környezetben különleges élővilágot fedeztek fel.
“Ezeket a leheletetlen körülmények között élő fajokat tanulmányozva megérthetjük az élet kifejlődését a Földön, de arra is választ kapunk, hogy lehetséges-e az élet más bolygókon” – magyarázták a kutatók, akik össze akarják vetni az Atlanti-óceán mélyén élő fajokat a csendes-óceániakkal.
A különleges küldetés során tanulmányozták a víz, a fenék és a mélytengeri vulkánok környezetének kémiai összetételét is. A Kajmán-völgy ugyanis a világ legmélyebben fekvő vulkanikus hasadéka, amelyet mindeddig még nem sikerült megközelíteni az ott uralkodó magas nyomás és hőmérséklet miatt. A Southamptoni Nemzeti Oceanográfiai Központ munkatársai az újonnan kifejlesztett Autosub600 elnevezésű, távirányítású tengeralattjáró segítségével azonban fényképeket készíthettek és anyagmintákat vehettek a völgyből.
A távirányítható eszközzel tanulmányozták a hőforrásokat is: a vastartalmú ásványokból álló oszlopokból előtörő források “semmihez sem hasonlíthatóak, olyanok, mintha egy másik bolygó felszínét tanulmányoznánk” a brit kutatók szerint.
