A 6000 fajt felsoroló, kedden közzétett jegyzék része a Természetvédelmi Világszövetség (UICN) által készített hosszabb vörös listának, amely a Föld több mint 47 ezer faját veszi leltárba.
Az UICN kutatói arra a megállapításra jutottak, hogy minden harmadik pillangófaj állománya csökken, és a 435 vizsgált faj 9 százalékát már a kihalás fenyegeti. “A legtöbb veszélyeztetett pillangó Dél-Európában él: számukra a fő veszélyt élőhelyük elvesztése jelenti, ami leggyakrabban a mezőgazdasági termelési szokások megváltozásával függ össze, legyen szó akár intenzívebb termelésről vagy a termőterületek parlagon hagyásáról, vagy pedig az éghajlatváltozás, az erdőtüzek és az idegenforgalom fejlődése miatt megy végbe” – állítja az UICN európai vörös listájának koordinátora, Annabelle Cuttelod.
A helyzet nagyjából hasonló a korhadó fáktól erősen függő szaprofita bogarak esetében is, amelyek meghatározó szerepet töltenek be a tápanyagok újrafeldolgozásában. Az UICN összesen 431 korhadéklakó bogárfajt vizsgált, ezek egyharmada csak Európában fordul elő. A földrészről a tanulmányozott fajok 11 százaléka (46 faj) eltűnhet, míg 7 százalékot (29 fajt) a globális kihalás réme fenyegeti. A pillangókhoz hasonlóan a veszélyeztetett bogárfajok élőhelyei is zsugorodnak a fakitermelés és a régi erdők eltűnése miatt.
A szitakötők szinte mindenütt megtalálhatók Európában, de legnagyobb számban Dél-Franciaországban, az Alpok lábánál és a Balkán egyes vidékein élnek. A jegyzékbe vett 130 szitakötőfaj 14 százaléka veszélyeztetett, ezek 5 százaléka a Földről is teljesen eltűnhet. A leginkább fenyegetett három európai szitakötőfaj Görögország, Albánia, Bulgária és Törökország csermelyeinek és kisebb folyóinak közelében honos. Ha nem hoznak intézkedéseket védelmükben, az olyan fajok, mint a Pyrrhosoma elisabethae, akár az évszázad első felében kihalhat – olvasható az UICN honlapján.
A legnagyobb gondot az okozza, hogy kiszáradnak a szaporodásukhoz szükséges vízforrások. Ez pedig arra vezethető vissza, hogy az egyre gyakoribbá váló forró és aszályos nyarak fokozott vízkivitellel párosulnak a növekvő ivóvíz- és öntözési igények miatt.
“A természet által nyújtott ökorendszeri szolgáltatások, mint például az élelem, a víz és az éghajlat szabályozása, jövőbeli jólétünk gerincét alkotják. Ezért ha egy vörös lista, mint ez, riadót fúj, annak egyértelműek a következményei jövőnk szempontjából. A hanyatlás aggasztó” – figyelmeztetett Janez Potocnik, a felmérésre megbízást adó Európai Bizottság szlovén környezetvédelmi biztosa.
