Eddig azt hitték, hogy a dinoszauruszok ősei kis termetű, két lábon járó ragadozók voltak, azonban a kutatás tanúsága szerint ez az elképzelés téves. A most felfedezett sileosaurus sok szempontból hasonlít a dinoszauruszra, azonban nem rendelkezik az ősgyíkokra jellemző számos vonással.
Tanzánia déli részén, a Ruhuhu-folyó völgyében legkevesebb egy tucat, labrador nagyságú sileosaurus maradványait fedezték fel 2007-ben. Az Asilisaurus kongwe nevet kapó állatnak sok közös tulajdonsága van a dinoszauruszokkal, azonban azoknál jóval korábban, mintegy 10 millió évvel a megjelenésük előtt élt.
“Amikor az emberek a dinoszauruszokra gondolnak, általában olyan óriások jutnak az eszükbe, mint a Tyrannosaurus rex. Ám az összes ősgyíknak közös őse volt, és egy olyan lény, mint amilyen az Asilisaurus kongwe, segíthet megérteni, hogy kezdetben milyenek is lehettek a dinoszauruszok” – vélekedett a felfedezéssel kapcsolatban Thomas R. Holtz, a Marylandi Egyetem paleontológusa, aki nem volt részese a kutatásnak.
A tucatnyi egyed csontjai alapján a paleontológusok kiderítették, hogyan is nézett ki a Asilisaurus kongwe. Míg a dinoszauruszok tipikusan csapott fejű, borotvaéles fogakkal rendelkező, húsevő szerzetek voltak, az Asilisaurus szájában “dugószerű” fogak sorakoztak, és állkapcsán aprócska csőr volt. A csőr alakja arra enged következtetni, hogy az Asilisaurus kongwe kiszakította a táplálékot, ami azt jelenti, hogy egyaránt lehetett húsevő vagy vegetáriánus, de előfordulhatott, hogy vegyes koszton élt.
Az Asilisaurus kongwe könnyű volt, testsúlya 10 és 30 kilogramm között mozgott. Vékonyak voltak a végtagjai, és a hosszú farkú lény négy lábon közlekedett, holott a korai dinoszauruszok döntő többsége két lábon járó ragadozó volt – mutat rá a tanulmány két társszerzője, Sterling Nesbitt, a Texasi Egyetem és Christian Sidor, a seattle-i Burke Természettudományi Múzeum paleontológusa.
Az Asilisaurus kongwe mellett a Ruhuhu-folyó völgyében a paleontológusok több, az archosauria (uralkodó gyíkok) osztályába tartozó őshüllőféleség maradványait is feltárták.
A szakemberek nem tudják, hogy a történelemelőtti Tanzánia búja vegetációjú folyóvölgyei miért adtak otthont a dinoszauruszokkal rokon hüllők sok törzsének. Bármi legyen is az ok, “ez egy átalakulóban lévő világ volt, az élővilág történetének rendkívül izgalmas korszakában” – hangsúlyozta Christopher Brochu, az Iowai Egyetem paleontológusa, aki nem vett részt a kutatásban.
