A tél beköszöntével amellett, hogy a zord időjárás a mindennapok részévé válik, a levegőminőség is jelentősen romolhat, különösen a nagyobb településeken.
A hideg levegő és az úgynevezett hőmérséklet-inverzió hatására a szennyező anyagok a talaj közelében rekednek, ami különösen a városokban veszélyes, és akár egy-egy rövidebb séta alkalmával is sokkal jobban feltűnhet, hogy kellemetlenebb a levegő, mint akár nyáron. Magyarországon 2025 decemberében Budapesten ugyan jellemzően „elfogadható” volt a levegő minősége, több vidéki városban – például Debrecenben és Dorogon – viszont már kifogásolt vagy egészségtelen PM₂,₅-szinteket mértek, ami hosszabb kitettség esetén egészségügyi kockázatot jelenthet.
Mi az a PM2,5?
A PM₂,₅ rendkívül apró, legfeljebb 2,5 mikrométer átmérőjű szálló por, amely mérete miatt nem akad fenn a légutak természetes védelmi rendszerén. Ezek a részecskék mélyen bejutnak a tüdőbe, sőt akár a véráramba is, így az egész szervezetre hatással lehetnek. Télen leggyakrabban a lakossági fűtésből (fa, szén, vegyes tüzelés), a közlekedésből – különösen a dízeljárművekből – és az ipari kibocsátásokból származnak, míg beltérben a főzés, a gyertyahasználat és a dohányfüst jelentenek fő forrást – ezt a Másfélfok elemzése is megerősíti.
A finompor növelheti a szem-, torok- és légúti irritációt, köhögést és légzési nehézségeket okozhat, valamint súlyosbíthatja az asztmás és allergiás tüneteket. Hosszú távon összefüggésbe hozható a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, illetve a tüdőfunkció romlásával is. Éppen ezért a PM₂,₅-szennyezés a téli időszak egyik legnagyobb levegőminőségi kockázata, amely nemcsak a szabadban, hanem a rosszul szellőztetett otthonokban is problémát jelenthet.
A beltéri levegőminőség télen különösen nagy figyelmet igényel, mivel a hideg idő miatt ritkábban szellőztetünk, így a szennyező anyagok könnyebben felhalmozódnak a zárt terekben. Az otthoni levegőt ronthatja többek között a por, a háziállatok szőre, a penészgombák spórái, valamint a tisztítószerekből és légfrissítőkből származó illékony szerves vegyületek (VOC-ok), illetve a főzés és fűtés során keletkező részecskék.
A beltéri szennyezés csökkentésének alapja a források minimalizálása – például az aeroszolos spray-k kerülése és a rendszeres szellőztetés akkor, amikor a külső levegő minősége kedvezőbb. Ennek nyomon követésére ma már számtalan weboldal létezik (például az IQAir), amely valós idejpben ad képet egy adott település aktuális légszennyezettségéről, így a pár perces, felfrissítő szellőztetést ehhez tudjuk igazítani.
Mit tehetünk, hogy egészségesebb legyen a szoba levegője?
A porszívóiról ismert, de többek között légtisztítókat is gyártó Dyson szakemberei szerint az egészséges otthoni levegőminőség megteremtéséhez nagyban hozzájárulhat a megfelelő berendezések használata is. Az, hogy ezek milyen, mekkora és mennyi részecskével képesek megbirkózni, a szűrőrendszerükön múlik. A HEPA szűrővel rendelkező légtisztítók eltávolítják és megkötik az akár 0,1 mikron méretű, ultrafinom részecskék 99,95 százalékát, az aktívszén-szűrő pedig eltávolítja a szagokat és gázokat.
