Az európai autógyártók jó néhány éve nehéz helyzetben vannak. A gazdasági válság és az ellátási láncok akadozása mellett ennek oka, hogy a klímacélok elérése érdekében az Európai Unió 2022-ben bejelentette, hogy 2035-től betiltják a belső égésű motorral ellátott autók forgalomba helyezését. Ez egy összetett probléma, ugyanis amellett, hogy az európai autóipar hosszú évtizedek óta a belső égésű motorok tökéletesítésén dolgozott, azzal, hogy az EU az elektromos átállás mellett tette le a voksát, tulajdonképpen átadta a piac nagy részét a Teslának, valamint az elektromos technológiában messze a világ előtt járó kínai gyártóknak.
A szabályozásokra reagálva az elmúlt években az olyan nagy európai márkák, mint a BMW, a Volkswagen és még sokan mások el is kezdték az elektromos autók kiadását. Ezek népszerűsége bár nő, még mindig nem közelíti meg a belső égésű motoros járművekét, miközben a szén-dioxid-kvóták alapján már most nagyjából minden negyedik eladott autónak elektromosnak kéne lennie. Ha ez nem teljesül, komoly bírságot kaphatnak a gyártók.
Ebben a piaci környezetben kezdődött meg szeptember elején a világ legnagyobb autós bemutatója, a müncheni IAA, ahol Várkonyi Gábor autópiaci szakértő szerint az európai gyártók mintha offenzívába lendültek volna. Ezt a feltételezést erősíti, hogy az utóbbi napokban több cégvezető is hevesen kritizálta az uniós döntéshozókat, jelezve, hogy amennyiben nem változtatnak a 2035-ös kivezetés dátumán, összeomlás fenyegeti az európai autóipart. A változtatásra pedig vélhetően már nem kell olyan sokat várni, ugyanis Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 12-én tárgyal az Európai Autógyártók Szövetségével.
