Az elmúlt években óriási technológiai fejlődésnek lehetünk szemtanúi: a Covid hatására minden cég őrült digitalizációba kezdett, a mesterséges intelligencia megjelenésével pedig olyan távlatok nyíltak meg a cégek és a dolgozók előtt, amelyre korábban sokan nem is gondoltak volna. Mégis, az IT-piacon már egy ideje jelentős lassulás tapasztalható, melynek eredményként ma már nem feltétlenül igaz az, hogyha valaki programozói végzettséggel vagy tudással rendelkezik, csak úgy kapkodni fognak utána a munkaerőpiacon.
A globális techcégek (a Microsoft, a Google és a Meta – csak hogy néhányat említsünk) például tömeges elbocsátásokat hajtottak végre az elmúlt időszakban. Ezek ugyan nem kizárólag programozókat érintettek, ám az már nehezen félremagyarázható, hogy utóbbi cég vezetője, Mark Zuckerberg egészen odáig ment, hogy az év végére az MI már képes lesz átvenni a középszintű szoftvermérnökök (mid-level engineer) munkáját. Amellett, hogy egyes techvezérek szerint már a gyakorlott szakemberek mozgástere is csökkenhet, vitathatatlan, hogy pályakezdőként is egyre nehezebb elhelyezkedni.
A tavalyi év folyamán két közismert programozóiskola (bootcamp) is bezárta itthon a kapuit, a régiós összehasonlításban is kiemelkedő Codecool pedig a külföldi működését skálázta vissza az IT-piac lassulása miatt. De pontosan mi okozza ezt a helyzetet? Az MI térnyerése a válasz mindenre, vagy ennél azért komplexebb a kérdéskör? Ezt vizsgáltuk meg cikkünkben két, a témában jártas szakértő közreműködésével.
Kezdjük az elején
A mostani helyzetet számos dolog idézte elő egyszerre.
Egyrészt a hazai IT-piac erősen függ a globálistól, így amikor a nagy techcégek elbocsátásokba kezdenek a labilis piaci helyzet, az infláció vagy bármi miatt, elkerülhetetlen, hogy ez itthon is lecsapódjon. Ez már csak azért is igaz, mert hazánkban rengeteg programozót foglalkoztatnak külföldi cégek. Langmár Péter, az STRT Holding Nyrt. befektetési igazgatója és a Green Fox Academy alapítója – aki a bezárás előtt évekkel eladta a céget – lapunknak elmondta, a magyar vagy kelet-európai IT-sok jelentős része indirekten vagy direkten az amerikai piacra vagy azzal nagyon erősen pozitívan korreláló piacokra fejleszt.
A hirtelen gyenge dollár miatt pedig sokkal drágábbak lettünk,
Ha pedig lassul a piac, csökken a munkaerőhiány is, márpedig a szakember szerint az oktatási cégeknek egyértelműen akkor megy jól, amikor nagyon nagy a munkaerőhiány. A Covid-járvány után minden vállalat digitalizálni akart, ehhez rengeteg fejlesztőt igényelt. Ez a lehetőség azonban nem hosszú távra szólt, így, amikor a nagy projektek lezajlottak, és mindenhol a világon érezhetővé váltak az orosz-ukrán háború hatásai, korrekcióba kezdtek a cégek. Mivel pedig nincs annyi betöltetlen álláshely, nehezebben indulnak el a pályán a frissen végzett hallgatók.
A Codecool vezetője, Boda József azt mondja, ettől függetlenül a mai napig vannak olyan képzéseik, ahol tudják vállalni az állásgaranciát. A DevOps (fejlesztés és üzemeltetés), a kiberbiztonság vagy az MI eszközök kezelésének területén továbbra is óriási a kereslet. Nem minden iskola tudta azonban ilyen szerencsésen átvészelni ezt az időszakot, elég csak a már említett Green Fox vagy a CodeBerry esetére gondolni.
Langmár szerint ezeknek az oktatási intézményeknek (bootcampeknek) pénzügyi fronton is szerencsétlenül alakultak a dolgok. A forint rendkívül volatilisnek bizonyult, a helyzeten pedig az Európa-rekorder infláció és a magas kamatok sem segítettek. Ezekből következően jelentősen csökkent a kockázati tőke mennyisége a startupokban, amik köztudottan sok IT-st foglalkoztatnak. Így azok a cégek, amelyek 2023-ban nem rendelkeztek készpénzállománnyal, lehúzhatták a rolót.
Azután viszont, hogy gyorsan megnőttek a kamatok, és pár hónap alatt nulláról 20 százalékra ugrottak, finanszírozhatatlanná vált a rendszer. A probléma Langmár szerint, hogyha valaki ezt abbahagyja, kiesik az árbevételének egy jó része, a diákok jelentős hányada ugyanis nem tudja megengedni magának a képzést önerőből.
Boda szerint a bezárások mögött nem csak a makro trendek állhattak. Mint mondta, a CodeBerry és a Green Fox is nagy növekedést tervezett kockázati tőke bevonásával, de ez a növekedési kényszer nem volt reális az akkori piacon. Ezek a bezárások azonban nem azt jelentik, hogy összeomlott a piac, mindössze két szereplő tűnt el, és még mindig van jónéhány iskola. Lényegében tehát lezajlott egy korrekció az IT-piacon a Covid után, ám, ha ennek vége, mindkét szakember arra számít, hogy újabb fellendülés jöhet. Még úgy is, hogy rászabadult a piacra a mesterséges intelligencia.
Vége az IT álomnak, mindent átvesz az MI?
Látva az MI dinamikus fejlődését és térnyerését, rengetegen fogalmazták meg azt a véleményt az elmúlt hónapokban, hogy junior programozókra már soha többé nem lesz szükség, a feladatukat könnyedén el tudja látni a mesterséges intelligencia. Az semmiképp nem tagadható el, hogy a mesterséges intelligencia nagy változásokat fog okozni, ahogy azt is kár tagadni, hogy néhány nagy cég már elkezdte felmérni, tesztelni, mennyire képes átvenni munkavállalói feladatait egy ilyen rendszer.
Boda József mégis optimista ezzel kapcsolatban, szerinte ugyanis hosszú távon nem elvenni fog az MI, hanem még többet hozzáadni, mivel egyre magasabb lesz a technológiai plafon, aminek eléréséhez egyre több emberre lesz szükség. Tavaly a Forbesban megjelent vitacikkében azt írta, Amara törvénye szerint az innovációk rövid távú hatását általában hajlamosak vagyunk túlbecsülni, és a hosszú távúakat pedig alul. Erre példaként azt hozta, hogy miközben évek, lassan évtizedek óta futurisztikus jóslatok sora jelenik meg az önvezetés diszruptív hatásairól, eközben a magyar főváros buszaihoz a Fülöp-szigetekről kellett sofőröket toborozni.
Ők is tudják, mi is tudjuk, hogy majd egyszer – valamikor – mindent felforgat az önvezetés, de ettől még az idén, meg jövőre, és az sem kizárt, hogy még 2030-ban is kellene pár sofőr.
Nem eltagadva a technológia szofisztikáltságát, Boda azt is kiemelte a 24.hu-nak: bár az MI a repetatív feladatokat tökéletesen át tudja már most is venni, de nem tud még úgy komplex gondokat megoldani, hogy aki a promptokat adja számára, az nem ért semmit a programozáshoz. Elmondása szerint tehát leginkább részfeladatokat érdemes kiszervezni, nem egy teljes, komplex problémát rábízni.
Mint mondta, az újságírók, a sales-esek, a HR-esek és szinte minden szakma képviselője egyre több digitális eszközt kénytelen használni, minden szakmában észrevehető az optimalizálás. Aki ezzel nem tud lépést tartani, az előbb lemarad, majd lemorzsolódik. Ezért sokkal szélesebb körben válik fontossá az emberek átképzése vagy továbbképzése. Kiemelte: arra számít, hogy a juniorok iránt is nőni fog a kereslet. Szerinte ugyanis az MI miatt nem az lesz, hogy nem kellenek emberek, sokkal inkább az várható, hogy több mindenhez kell majd érteni, többek közt az MI-eszközök használata is elvárás lesz.
Boda szerint a cégek egyre nagyobb belépő tudást várnak majd el, amit oktatásügyi szempontból úgy lehet lekövetni, ha nem kizárólag konkrét eszközök kezelését tanítják meg a diákoknak, hanem, hogy mi a közös ezekben, hogyan használják ezeket. „Nagyon erős általános tudás kell, és óriási adaptációs képesség, hiszen nem tudni, hogy 1–2 év múlva milyen eszközök lesznek” – mondta. Szerinte tehát az IT-pálya végét hangoztató hírek hangzatosak ugyan, de a leépítések száma még mindig bőven elmarad azoktól a becslésektől, amik milliósra taksálják az unióban fennálló IT-munkaerőhiányt, Magyarország esetében pedig legalább 20 ezer betöltetlen állásról olvashattunk az elmúlt években.
A felnőttképzés támogatása lehet a kulcs
A szüleinknél gyakori volt, hogy kitanultak egy szakmát, elvégeztek egy egyetemet, utána pedig három munkahellyel lehoztak egy életet. Ehhez képest ez a generáció háromszor fog karriert váltani. Nem állást, karriert
– mondta Langmár Péter. A befektetési szakértő szerint, mivel az emberek többször fognak szakmát váltani, erre kell az oktatási rendszert is áthangolni, amihez muszáj finanszírozást társítani. Szerinte napjainkban azt tapasztalni, hogy szinte minden országban vannak erre kísérletek, ám ebben szükség lenne uniós szinten is valami iránymutatásra.
Bár nem mindenki emlékszik rá, de Magyarországon is volt próbálkozás erre a Covid után. 2021-ben az állam szeretett volna segíteni azoknak, akik egy vonzó, korszerű munkahely érdekében felnőttként is hajlandók lettek volna tanulni, átképezni magukat. A Diákhitel Zrt. kedvező hiteleket vezetett be a tandíjra, de még az időszak megélhetési költségeire is. Ám egy szervezett bűnözői kör olyan gyorsan lecsapott erre az előzetes hitelbírálat nélküli lehetőségre, hogy a programot pillanatok alatt be kellett zárni.
A 18 és 55 év közötti korosztály a három hónapnál hosszabb szakmai oktatáshoz, részszakmára felkészítő szakmai oktatáshoz, engedélyhez kötött szakképesítésre felkészítő szakmai képzéshez, illetve nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzéshez is igénybe vehette a hiteleket. A hitelből kétféle változat létezett:
- egy kamatmentes, 500 ezer forintos összeghatárig igényelhető konstrukció,
- valamint egy 1,2 millió forintig igényelhető, 1,99 százalékos kamatú opció.
Az év végén aztán ismét megjelent a Magyar Közlönyben egy, a képzési hitelekre vonatkozó szabályozási változás. A Diákhitel Központ Zrt. akkori vezérigazgatója, Magyar Péter kifejtette: a módosítások értelmében a képzési hitel továbbra is kamatmentesen elérhető a felnőtt- és szakképzésben résztvevők számára, ugyanakkor a hitel a jövőben kizárólag a képzési költségek megfizetésére használható fel, és ezt a hitelt nem a diák kapja meg, hanem azt közvetlenül az intézmény részére folyósítják. Emellett további kritériumoknak is meg kellett felelni: 20 százalék önerő kellett, valamint legalább középfokú végzettség és köztartozásmentesség.
Langmár szerint a felnőttoktatás támogatása mellett a vállalkozói szabályokkal is kellene kezdeni valamit, ugyanis itthon kevesen mernek vállalkozni. Az STRT pénzügyi vezetője szerint az önmagában jó, hogy az állami tőke nem versenyzik a magántőkével direktben, ettől függetlenül igaz, hogy több a jó, finanszírozható projekt, mint a tőke. „Magyarország az egyik legrosszabb a fejlett világban a vállalkozói szellemben meg abban a hitben, hogy érdemes vállalkozni. Az EU-ban azonban már dolgoznak megoldásokon” – mondta.
Ebben fontos szerepe volt a Draghi-jelentésnek, amely kimondta: Amerika lemaradt Kínához képest, Európa lemaradt Amerikához képest, azt pedig már Langmár tette hozzá, hogy Magyarország lemaradt az EU-n belül. Ennek hatására Brüsszelben felmerült a kérdés, hogyan lehetne több céget építeni, hogy lehetne jobb piaci környezetet teremteni, és hogyan lehetne jobban finanszírozhatóvá tenni ezeket a cégeket. Magyarországon viszont annak hatására, hogy nem jönnek az uniós pénzek, politikai és pénzügyi válság van, az egész problémakör még súlyosabbnak tűnik.
Langmár szerint ugyanakkor vannak kísérletek, de fontos lenne, hogy ezek mielőbb egy normális állami programban öltsenek testet. Már csak azért is, mert alig pár év telt el a ChatGPT és a többi chatbot megjelenése óta, de már most sokkal fejlettebbek ezek az eszközök, mint ahogy az átlagember gondolja. Az AI ügynökök korszaka ugyanis már itt kopogtat az ajtónkon, amelynek segítségével pár hónapon belül akár komplett munkakörök is kiválthatók lesznek.
