Először sikerült megfigyelni két nagyon nagy tömegű fekete lyuk összeütközését a korai világegyetemben – írja a The Guardian. A James Webb űrteleszkóp (JWST) adatai alapján készített tanulmányban két galaxis, illetve az azok középpontjában lévő objektumok találkozását mutatják be, az esemény mindössze 740 millió évvel az univerzum születése után történt.
A felfedezés azt jelenti, hogy az ilyen összeolvadások gyakoriak voltak a korai világegyetemben.
„A kozmológia egyik problémája az, hogy megmagyarázzuk, miként képesek ezek a fekete lyukak ekkorára nőni. A múltban mindig arról beszéltünk, hogy nagyon gyorsan elnyelik az anyagot, vagy hogy nagynak születnek. Egy másik lehetőség, hogy összeolvadás révén növekednek rendkívüli sebességgel” – mondta Roberto Maiolino, a Cambridge-i Egyetem munkatársa és a csapat tagja.
A szakértők eddig nem tudták, hogy az ősi galaxisok egyesülése a középpontjukban lévő szupermasszív fekete lyukak összeolvadásával is járt-e. A legújabb modellek azt mutatják, hogy ilyen találkozásokkor az egyik objektum kilökődhetett, vándorló fekete lyukká válva. A JWST friss adatai viszont mást sugallnak, az űrtávcső képes a világegyetem igen távoli múltjába visszatekinteni.
Az összeolvadás során a fekete lyukak hatalmas mennyiségű anyagot nyelnek el, és rengeteg energiát is felszabadítanak, ennek az aktivitásnak pedig jellegzetes színképi tulajdonságai vannak. A most megfigyelt egyesülés a ZS7 nevű rendszerben történt, a két fekete lyuk egyike 50 millió naptömegű volt, és a másik is hasonló tömegű lehetett.
A későbbi vizsgálatok alapján a korszakból észlelt fekete lyukak mintegy harmada szintén épp az összeolvadás folyamatán ment keresztül. Maiolino szerint ez elősegíthette az ősi fekete lyukak gyors növekedését.
