A Dyson január elején mutatta be az első Global Connected Air Quality Data vizsgálatának eredményeit, ami a világ eddig legnagyobb beltéri levegőminőségi felmérése. A projekt során a cég szakemberei a 2022 és 2023 közötti időszakban világszerte több mint 2,5 millió – köztük Magyarországról mintegy kétezer – légtisztító által a felhasználók otthonaiban gyűjtött beltéri levegőminőségi adatot vizsgálta meg olyan részletességgel, amely korábban nem volt lehetséges.
Bár az adatok csak a gyártó légtisztítóival rendelkező otthonokról adnak képet, így nem tekinthetők reprezentatívnak, a befolyt információ mennyisége a tízmilliárd adatpontot is eléri, így olyan képet mutat be a különböző városok és országok beltéri levegőminőségéről, ami túlmutat az eddigi lehetőségeken.
A gazdag adathalmazból a projekt két típusú szennyeződésre összpontosít: a PM 2,5-re és az illékony szerves vegyületekre (VOC-k). A PM2,5 a legfeljebb 2,5 mikron átmérőjű részecskékre utal; egy átlagos emberi hajszál körülbelül 70 mikron átmérőjű. Ezek a részecskék láthatatlanok a szabad szem számára, belélegezhetőek, és egyre nagyobb figyelem irányul rájuk a tudományos és egészségügyi kutatásokban.
PM 2,5 főleg égés során keletkezik, a fő források közé tartozik a fatüzelés, a gázfűtés és a gáztűzhelyek használata, de a pollenek, a háziállatok szőre és a finom por is ebbe a kategóriába esik. Az illékony szerves vegyületek (VOC-k) olyan gáznemű szennyeződéseket takarnak, mint a benzol és a formaldehid, melyek a tisztítás vagy főzés során keletkezhetnek, valamint olyan termékek bocsáthatják ki, mint a dezodorok, gyertyák, bútorok és lakberendezési tárgyak.
Hálózatba kapcsolt légtisztítóink lehetővé teszik számunkra, hogy világszerte – természetesen anonim – adatokat gyűjtsünk az otthonok levegőminőségéről. Így bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen kihívásokra keresnek megoldást vásárlóink a Dyson légtisztítók megvásárlásával, és olyan tudással gazdagítja mérnökeinket, amelyek segítségével még jobb gépeket tudnak tervezni ezek megoldására.
– mondta Matt Jennings, a Dyson környezetvédelmi technológiai igazgatója.
„A rögzített adatok azonban nemcsak hasznos eszközök a fejlesztésekhez, hanem valós időben megosztjuk őket az ügyfeleinkkel is a MyDyson alkalmazáson keresztül havi jelentések formájában, így fejleszthetik saját levegőminőségi tudatosságukat is.”
A tél a legkritikusabb időszak
Ahogy közeledik a tél, egyre több időt töltünk otthon. Az év során az időnk 90 százalékát beltéri terekben töltjük – otthon, munkahelyen vagy szabadidős tevékenységek során. A Dyson adatai azt mutatják, hogy világszerte a téli időszak volt a leginkább szennyezett évszak. A hidegebb idő miatt jobban lezárjuk otthonaink légterét, csukva tartjuk az ablakokat zárva, és gyakran gázzal, fatüzeléssel fűtünk, gyertyákat gyújtunk. Azonban nem minden országban egyforma a kép: nyolc vizsgált ország esetében a március volt a legszennyezettebb hónap.
Ha globálisan vizsgáljuk a 2022-es adatokat, meglepő sorrend rajzolódik ki a vizsgált országok között az átlagos PM 2,5 szint terén. Míg az első két helyet – valószínűleg a beltéri és kültéri levegőminőség közötti összefüggés miatt India és Kína foglalja el a szennyezettségi ranglistán, Románia a 6., Olaszország a 9., Lengyelország a 9. helyen, Ausztria a pedig 11. helyen áll. Ezen a téren az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália büszkélkedhet a legkedvezőbb adatokkal. A beltéri PM2,5 koncentráció éves átlaga minden vizsgált országban meghaladta a WHO éves határértékét (5 µg/m3) – Indiában 11-szeres, Kínában 6-szoros, Törökországban és az Egyesült Arab Emírségekben 4-szeres, Dél-Koreában, Romániában, Mexikóban és Olaszországban 3-szoros mértékben. Magyarországot illetően viszont a légtisztítók viszonylag alacsony száma miatt ilyen adatot nem szolgáltatott a gyártó.
Városi szinten az átlagos éves PM 2,5 koncentrációt tekintve a legszennyezettebb öt város mind Ázsiában található: Delhi, Peking, Sanghaj, Sencsen és Busan, majd Isztambul, Dubai, Szöul, Mexikóváros és Bécs következik a sorban. Az országos szintű adatokhoz hasonlóan minden vizsgált város meghaladta a WHO hosszú távú vagy éves PM 2,5 expozíciós határértékét (5 µg/m3) – még Sydney is, amely a rangsor legjobb helyén áll, 6,78 µg/m3 éves átlagos PM 2,5 szintet regisztrált. A delhi otthonok 14-szeresen, Peking több mint 6-szorosan, Sanghaj pedig több mint 5-szörösen haladta meg a WHO-határértéket. Oszaka, Los Angeles, Párizs, Tokió, Amszterdam, München, Tajpej és Dublin lakásaiban a WHO éves határértékének kétszeresét mérték.
A PM 2,5 értékekkel kontrasztban a legmagasabb éves VOC szinteket az európai országok produkálták. Az első helyen Ausztria áll, majd Románia, Németország, Svájc, Lengyelország és Törökország következik. Olaszország a 8., Írország pedig a 10. helyen szerepel. Sok olyan ország, amely a PM2,5 tekintetében rosszul áll, a VOC listán kedvezőbben pozícióban van: Thaiföld, az Egyesült Arab Emírségek, Tajvan, Malajzia, Hongkong és Dél-Korea nem is szerepel a rangsor első felében az éves VOC értékeik alapján. Az Egyesült Államok, Franciaország, Spanyolország és Dánia mind rosszabbul szerepelnek, mint az előzőekben felsorolt országok.
Este nő a légszennyezetsség
A vizsgált 37 ország közül 30-ban a beltéri PM 2,5 szintek az esti és éjszakai órákban voltak a legmagasabbak, ami egybeesik azokkal az időpontokkal, amikor a legtöbben otthon tartózkodnak, és nem a munkahelyükön vagy az iskolában, esetleg más külső helyszínen vannak. A fontos mérőszám az expozíció (más néven dózis), amely azt méri, hogy mekkora légszennyezettségnek vagyunk kitéve huzamosabb ideig – a magas, de rövid ideig tartó kiugró szennyezettség nem feltétlenül rosszabb, mint a simán „rossz” vagy akár „elégséges” minőségű levegőnek való kitettség hosszabb ideig. A légtisztítókból származó adatok arra engednek következtetni, hogy a szennyezettebb esti órák a felelősek a háztartásokban felmerülő PM 2,5 expozíció tekintélyes részéért.
Globálisan a legtöbb területen a csúcsidő este 6 és éjfél közötti, de Délkelet-Ázsiában (Thaiföld, Fülöp-szigetek, India) a leginkább szennyezett órák reggel 7 és dél közé esnek. Dél-Korea és Mexikó szintén kivétel: itt a legmagasabb szennyezettségi szintek éjfél és reggel 7 óra között, illetve délelőtt 9 és délután 3 óra között vannak.
Számos vizsgált régióban egy tipikus 24 órás időszak több mint fele a WHO által ajánlott PM 2,5 napi határérték (15 µg/m3) fölött telt el. Ilyen országok közé tartozik Kína, India, Dél-Korea, Mexikó, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország. A városok között pedig a sanghaji, pekingi, sencseni, delhi, mumbai, bécsi, mexikóvárosi, dubai és isztambuli otthonokra volt ugyanez elmondható. Berlin, Róma, Milánó, Madrid számai, illetve a lengyel és a román nemzeti átlag is részben meghaladta a WHO normáit a napi PM2,5 expozíció tekintetében egy tipikus napon belül.
A világon a Dyson légtisztító tulajdonosok alig 8 százaléka használja automatikus üzemmódban az eszközét az üzemidő több mint háromnegyed részében (a gép ilyenkor folyamatosan figyeli a levegő minőségét, és automatikusan reagál a változó szennyeződési szintekre). Ez arra utal, hogy a légtisztítókat a világ számos pontján nem a szennyező események kezelésére használják.
Az Egyesült Államok vezeti az automatikus üzemmódban működő légtisztítók arányát (14%), Chicago vezeti a városok listáját, majd New York, Toronto és Los Angeles követi. Törökországban a felhasználók többsége inkább a kézi üzemmódot részesíti előnyben, míg viszonylag alacsony azoknak az aránya, akik automatikus üzemmódban használják. Néhány város, ahol a legalacsonyabb az automatikus üzemmódban lévő gépek aránya, korrelál azokkal a városokkal, ahol a napi, havi és átlagos szennyezettségi szintek – különösen a PM 2,5 tekintetében – rosszul szerepelnek: ilyen Sencsen, Mexikóváros és Sanghaj, ahol a legalacsonyabb az automatikus üzemmódban lévő tisztítóberendezések aránya.
