Az Egyiptom és Líbia területén húzódó Nagy-homoktenger egy 72 ezer négyzetkilométeres sivatag. A régió délkelet-líbiai és délnyugat-egyiptomi része különösen érdekes, mivel errefelé furcsa, sárgás színű üvegdarabokat találni.
A líbiai sivatagi üveget már 1933-ben leírták egy tanulmányban, a ritka, szép megjelenésű anyag régóta foglalkoztatja az embereket, az üveget még Tutanhamon sírjában is felfedezték. Noha természetes üvegek a világon máshol is előfordulnak, egyik sem olyan gazdag szilícium-dioxidban, mint az itteni anyag, és nem is lelhető fel ilyen nagy darabokban és mennyiségben.
A szakértők régóta vitatkoznak az üveg eredetén, egyes kutatók pedig egy ideje földön kívüli, meteorrobbanáshoz vagy becsapódáshoz köthető eredetet feltételeznek. Elizaveta Kovaleva, a Nyugati-Fokföldi Egyetem munkatársa a közelmúltban a legújabb mikroszkópos technikáknak köszönhetően megoldhatta a rejtélyt – vizsgálatát a The Conversation felületén részletezte.
Egy 1996-s publikációban megállapították, hogy az üveg 29 millió éves, jóval ősibb, mint a térség lehetséges forrásanyaga. Kovaleva és kollégái ezúttal két olyan darabot elemeztek, amelyet egy délkelet-líbiai lakos gyűjtött be. A csapat transzmissziós elektronmikroszkóppal vizsgálta meg a mintákat, és különböző típusú cirkónium-oxidot fedezett fel.
Az egyik változat egy olyan kristály volt, amelyet egyes ékszerekben a gyémánt szintetikus helyettesítőjeként használnak. Ez az ásvány csak magas hőmérsékleten, 2250-2700 Celsius-fokon képes kialakulni. A kutatók emellett egy olyan típust is kimutattak, amely szintén extrém körülmények között, 130 ezer állandó légköri nyomáson jön létre.
A szakértők úgy vélik, ilyen környezet a Földön csak meteorit-becsapódásokkal, valamint atomrobbanásokkal jelentkezhet. Kovaleváék szerint egy idegen égitest ütközése hozta létre az üveget, és azt feltételezik, hogy az érintett kráter a közelben várja a felfedezést. Elképzelhető, hogy a mélyedés az évmilliók során erodálódott vagy betemetődött, a rejtély megoldásához további vizsgálatok szükségesek.
